Évszázadokról

Tóbel János polgármester a faluközösség megtartó erejének erősítését várja a könyvtől bevezetőjében. Az első fejezetben ismertetik Halimba fekvését és természetföldrajzát, Halimba hely- és dűlőneveit és régészeti topográfiáját. A következő nagy fejezetben részletesen és képekkel illusztrálva írják le a szerzők a dr. Török Gyula által 1952-től 1955-ig, majd az 1960-as évek elején végzett halimbai régészeti feltárások eredményeit.

Dr. Török Gyöngyinek, Török professzor lányának köszönhetően német nyelven is elhelyezték a szakanyagot. Érdekes olvasmány dr. Török Gyula (1911-1997) régész életrajzának és szakirodalmi munkásságának leírása. (A könyv is ösztönözheti a híres halimbai ásatások helyének látványosabb bemutatását.)M. Mester Katalin dolgozta fel a halimbai Historia Domust 1848-tól napjainkig.

Dr. Szalai Miklós halimbai gyógyfüves esperes tevékenységét főleg újságok cikkei és emlékezések alapján ismerteti a szerkesztő. Különösen érdekes része a könyvnek Halimba és a Kossuth család kapcsolata, valamint Berzsenyi Dániel Halimbán töltött napjainak a leírása. Fekete István Rózsakunyhó című kötetéből kerültek be részletek a könyvbe a halimbai farkaskutyák veszedelméről.

A továbbiakban ismertetik a község közigazgatásának történetét, az óvoda, az iskola, a nyugdíjasklub, az egészségügy és a Sulyok család történetét. Felkutatták a XX. század sorsfordulóit Halimba életében, és a tűzoltóság tevékenységét.

Ifj. Kis István bányamérnök készített dolgozatot a halimbai bauxitbányászat történetéről. A Halimbáról elszármazott 14 sikeres ember vallott emlékeiről M. Mester Katalinnak. Ezt a könyvet önzetlen támogatással a halimbaiak írták Halimbáról a halimbaiaknak. A könyv érdekes fotóarchívummal fejeződik be.