Szenzációs őslénymentés - Fotókkal!

Az előkerült masztodon csontváz azért számít különlegességnek, mert egészben csak egyet találtak eddig, ez Firenzében van kiállítva. 

Bár az állat (latin nevén anancus arvernensis) nem volt akkoriban ritka, de csontjának színe nagyon hasonló a lignit színéhez, ezért az építkezések vagy bányászati feltárások során egyszerűen nem veszik ezeket észre - tájékoztatta lapunkat Katona Lajos Tamás, a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológusa.  

A tavaly júniusban előkerült masztodon koponyája
(Fotó: Zirci természettudományi múzeum)

A Felsőrákosi bányában talált állat valószínűleg a mocsárba fulladt, ezért maradt egyben a csontváz. A 2,5 millió évnél idősebb ősormányos szinte teljes csontváza tavaly júniusban került elő, azóta folyik a mentés. 

A két kiutazó szakember, Katona Lajos Tamás és Szappanos Bálint, az ELTE geológus hallgatója reméli, hogy ez alatt a körülbelül egy hét alatt sikerül a mentést befejezni és megkezdődhet a maradványok konzerválása. 

Míg a többi nagytestű állat füvet legelt, a masztodon lombevő volt - hangsúlyozta Katona Lajos Tamás.  A mamutnál jóval zömökebb és erősebb felépítésű állat testét a gyapjas mamuténál sokkal kevesebb szőr borította, agyarai hatalmasra, akár öt méteresre is megnőttek, súlyuk az egy tonnát is elérte. 

Nem magyányosan, hanem valószínűleg kisebb csoportokban, családokban éltek. 

Mivel Erdélyben nem találtak megfelelő szakembert, a Bakonyi Természettudományi Múzeum geológusának segítségét kérték - tudtuk meg Kasper Ágotától, a zirci intézmény igazgatójától.  

Katona Lajos Tamás tavalyi kiutazását a megyei önkormányzat támogatta, a mostani kint tartózkodáshoz a baróti Erdővidék Múzeum és a Gál Mózes Közművelődési Egyesület nyújt segítséget. 

A megyei önkormányzat Szülőföld programjához anyagbeszerzéshez nyújt be pályázatot a múzeum.

A tervek szerint a masztodon felállított csontvázát a baróti Erdővidék Múzeumában tekinthetik majd meg a látogatók és a geológus szerint Erdély egyik legnagyobb turisztikai látványossága lehet.