145 esztendeje született Kőrös Endre

A 20. századi Pápa neves tanáregyénisége, irodalmára, közösségszervezője, Kőrös Endre emléke előtt tisztelgett a Jókai Kör június 15-én, csütörtökön a Március 15. téri emléktáblánál. Az egykori pápai Református Nőnevelő Intézet – jelenleg a Pápai Református Teológiai Akadémia – épületén található, Kiss László művésztanár által megformált bronz domborművet 2007-ben állíttatta a nagy múltú egyesület az önkormányzattal és a református kollégiummal karöltve.

Bakody Lászlóné és Csukárdi Tibor (jobbra) egyesületi tagok idézték fel Kőrös Endre életpályáját, költészetét Fotó: Laskovics Márió

A hagyománnyá vált megemlékezés idei alkalmán Bakody Lászlóné és Csukárdi Tibor tagok idézték fel a megjelentek előtt Kőrös Endre életpályáját, s költészetét. Mint elhangzott, az eredetileg Neumannként 1872-ben Nagyváradon született író, költő, műfordító ifjú korában tért át az izraelita hitről a keresztyénre, reformátusra. Polgári iskolai tanító édesapját korán elvesztette, majd Pestre kerülve a bölcsészkaron magyar, latin, német szakon folytatott filológiai tanulmányokat. 1894-ben tett doktori szigorlatot. A pápai református gimnázium rendes tanárává 1896-ben nevezték ki. 1909-ben megbízták a tanítóképző, a polgári leányiskola és az ezekhez kapcsolódó internátus vezetésével, amit nyugdíjazásáig, 1934-ig látott el. 1904-ben megalapította a Pápai Hírlap című hetilapot, amelynek több mint két évtizeden át főszerkesztőjeként munkálkodott.

A Jókai Kör és az "Elsősorban pápai" Városbarát Egylet együtt rótta le tiszteletét Fotó: Laskovics Márió

A Jókai Kör főtitkáraként kezdeményezte Pápa első köztéri Petőfi és Jókai szobrainak felállítását a Március 15. téren, ennek érdekében széleskörű gyűjtési akciót szervezett. Az I. világháború harcaiból négy kitüntetéssel tért haza. A köztársaság kikiáltása után a pápai Nemzeti Tanács elnöke lett. A két világháború között volt a kormányzó párt helyi alelnöke, pápai önkormányzati képviselő, s a református egyház presbitere. Közéleti tisztségeinek ellátásán túl igen jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki: számtalan költeménye, novellája, irodalomtörténeti írása, műfordítása látott napvilágot helyi, megyei és országos sajtóorgánumokban. Említésre méltóak verses elbeszélései Kocsi Csergő Bálintról, a nóta történetéről, tanulmányai Petőfi Sándorról és Jókai Mórról, ezen egykori pápai diákok nemzeti jelentőségéről, németből többek között Friedrich Schiller balladáinak fordításai, valamint a Kudrun német népies eposz magyarra fordítása.

Kőrös Endre emléktáblája Fotó: Laskovics Márió

Kőrös Endre a város zsidó szervezeteitől, intézményeitől távol tartotta magát. Életében zsidó származásának semmilyen meghatározó szerepet nem tulajdonított, tragikus halála mégis emiatt következett be. 1944. június elsején a rendelkezések szerint neki és feleségének a gettóba kellett volna költöznie. Egyházának püspöke, Győry Elemér és Olé Sándor lelkész megpróbáltak közbenjárni a Kőrös házaspár érdekében a Belügyminisztériumban, de Baky László államtitkár elzavarta őket. Kőrös Endre és felesége, Zalai Paula 1944. május 30-án lúgkővel öngyilkosságot követtek el, amibe pár nap különbséggel mindketten belehaltak. Sírjuk az Alsóvárosi temetőben kegyelettel ápolt.

Az idei főhajtáson emlékjele alá a Jókai Kör képviseletében Bakody Lászlóné és Gyimóthy László, az "Elsősorban pápai" Városbarát Egylet képviseletében Kerecsényi Zoltán ügyvivő helyezte el az emlékezés koszorúit.