Orbán rosszul viseli, ha leckét adnak neki emberi jogokból

A konzervatív Le Figaro brüsszeli tudósítója kiemelte, hogy miközben Orbán Viktornak a teljes jobboldalt sikerült maga mellé állítania, a baloldal egységesen lépett fel ellene, pedig ez a fajta ideológiai megosztottság nagyon ritka Strasbourgban.

Jean-Jacques Mével beszámolója szerint a zöldek, a szocialisták és a szélsőbaloldal a szabadságjogok területén támadták a magyar miniszterelnököt, s azt tapasztalhatták, hogy Orbán "eltökélt abban, hogy pontról pontra megvédje azt, amit politikai barátai az új magyar forradalomnak neveznek".

A szerző szerint a magyar miniszterelnök "egy pillanatig sem kételkedik abban, hogy az ő érdekei egybeesnek hazája érdekeivel. A gulyáskommunizmus és a szovjet megszállás sírásója azt is rosszul viseli, ha a német, francia vagy a spanyol baloldal leckét ad neki emberi jogokból" - hangsúlyozta a tudósító. 

"Az ő szemében, ha valaki kételkedik a budapesti demokrácia valódiságában, az a magyar népet sértegetni" - jegyzi meg a szerző, aki arra is kitért, hogy Orbán nem fogott kezet az őt Hugo Chávez venezuelai elnökhöz hasonlító Daniel Cohn-Bendittel, a zöldek frakcióvezetőjével.

A tudósító szerint a miniszterelnök nem volt meggyőző, amikor a "demokrácia törvényeivel" indokolta, hogy kizárólag politikailag hozzá közel álló személyek kaptak helyet az új médiahatóságban. Azt sem tudta elmagyarázni, hogy a magyar sajtó fokozott ellenőrzését előíró törvény hogyan meríthetett teljes egészében az Európai Unióban eddig ismert szabályozásokból - tette hozzá.

A lap hangsúlyozta, Orbán ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy módosítja a médiatörvényt, ha az Európai Bizottság azt szükségesnek látja. "A jogi érveléseken túl José Manuel Barroso bizottsági elnök és más európai vezetők viszont azt szeretnék, ha Orbán Viktor az Európai Unióban betöltött szerepére tekintettel nagyobb politikai rugalmasságról tenne tanúbizonyságot. Nemcsak a médiatörvényről van szó. A magyar miniszterelnök a nagy európai vállalatokat és a Európai Központi Bankot is magára haragította" - írta a Le Figaro.

A baloldali Libération arra hívta fel a figyelmet, hogy a liberálisok és a zöldek szerették volna, ha az Európai Parlament a magyar médiatörvényt elítélő határozatot fogad el, ezt azonban a szocialisták ellenezték, mert Martin Schulz frakcióvezető tájékoztatása szerint előbb szeretnék pontosan megtudni, hogy a törvény mely pontokon nincs összhangban az uniós normákkal. Ehhez pedig meg kell várni az Európai Bizottság jogi elemzését.

A L'Express című politikai hetilap internetes oldala az Orbán Viktor és Martin Schulz, illetve Daniel Cohn-Bendit között lezajlott pengeváltás után a médiatörvény vitatott pontjait részletesen ismertetette. Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-képviselőjének szavait idézve a szerző, Vincent Kessler megjegyezte, hogy médiatörvény csak a "jéghegy csúcsa".

"Egy globálisan egyre inkább tekintélyelvű Magyarország veszi át az Európai Unió vezetését. Egy olyan Magyarország, amely a közelmúltban szájkosarat tett az Alkotmánybíróságra, amely többek között a költségvetést vagy az adóügyeket érintő kérdésekben nem szólhat egy szót sem" - hangsúlyozza a lap. Kitért arra is, hogy a magyar állampolgárság után a határon túli magyarok várhatóan szavazati jogot is kaphatnak. 

"Bár a Európai Néppártot a médiatörvény nem sokkolta (az Európai Parlamentben), az állampolgársági politika viszont annál inkább. Joseph Daul, a konzervatív frakció elnöke korábban jelezte, hogy a határon túli magyaroknak megadott szavazati jog elfogadhatatlan. Szerdán viszont arra emlékeztetett, hogy Orbán Viktor egy nagy európai politikus. Hangja több volt, mint elszigetelt" - zárta írását a L'Express.