A verespataki arany egyharmadát követeli magának egy nagyváradi férfi

Doru Alexandru Cosma azt állítja, hogy dédapja igazgatója és részvényese volt az osztrák-magyar monarchia idején alapított helyi bányavállalatnak, amelynek tulajdonában voltak az erdélyi település "aranyhegyei" is.

Még gyerekkorában, 1983-ban jutott tudomására, hogy potenciális örökösnek számít. Akkor került ugyanis az erdélyi városba nevelőanyjához, édesapja testvéréhez. Doru közölte, hogy annak idején nagyváradi lakásukban talált egy magyar címerrel ellátott hivatalos iratot, és ettől - visszaemlékezései szerint - nagynénje nagyon megijedt. A papír ugyanis - mint mondta - dédapjának a verespataki bányában birtokolt részvényeiről tanúskodott.

Akkor még gyermekfejjel nem értette, hogy mi okozta nagynénje ijedtségét, de később megtudta, hogy a kommunizmus idején dédapjának és családjának sokat kellett szenvednie vagyonuk miatt, amelyet egyébként az akkori rendszer ki is sajátított. A részvényesi irat mindenesetre már eltűnt a lakásból, vélhetően az időközben elhunyt nagynénje megsemmisítette azt.

Doru azonban nem hagyta annyiban a dolgot, levéltárakban és egyéb hivatalokban kezdett kutatni az egykori családi tulajdont igazoló papírok után. A dévai levéltár segítséget is nyújtott számára, öt évvel ezelőtt ugyanis egy magyar nyelvű hivatalos iratot küldött neki, amelyből kiderült: dédapja, Nicolae Cosma valóban igazgatója és részvényese volt az 1887-ben alapított verespataki bányavállalatnak. A férfi szerint a papír bizonyítja, hogy ennek tulajdonában volt a Kirnyik- és a Corna-hegy, amelyeket Európa legnagyobb aranylelőhelyeként tartanak számon.

A dédunoka azonban egyelőre sem a román belügyminisztériumtól, sem a román nemzeti banktól, sem az országos levéltártól nem kapott újabb bizonyító iratokat, mégis eltökélte, hogy jogi úton szerzi vissza egykori családi vagyonát. Most befolyásos ügyvédi irodát keres, amely felkarolná az ügyét.

Az arany egyelőre a földben van. Annak kitermelésére a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat pályázik, amely tizenkét éve próbálja megszerezni a román államtól a földben rejlő 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési jogát, eddig sikertelenül. A román környezetvédelmi minisztérium 2007 szeptemberében felfüggesztette a beruházás környezeti hatástanulmányának engedélyezési folyamatát.

Az RMGC által tervezett verespataki ciántechnológiás aranykitermelést környezetvédelmi okokból hevesen ellenzi számos romániai és magyarországi civil és tudományos szervezet, az egyházak is felemelték szavukat a beruházás ellen.