Hírek

2017.01.25. 19:30

Vörösiszapper: februárban ítélet

Győr - Február 6-án délelőtt tíz órakor hirdet ítéletet a vörösiszapper másodfokú tárgyalásán a Győri Ítélőtábla - mondta a büntetőper szerdai tárgyalási napja végén Zólyomi Csilla, a tanács elnöke.

A táblabíróságon január 23-án indult a másodfokú tárgyalás, miután a Győri Fellebbviteli Főügyészség tavaly június 21-én az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék mind a tizenöt vádlottat felmentő határozatának hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását kérte, eljárási szabálysértések és az indoklási kötelezettség elmulasztására hivatkozva.

Szerdán, a harmadik tárgyalási napon az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak valamennyien ártatlannak vallották magukat, és az első fokú ítélet helybenhagyását kérték.Az elsőrendű vádlott, B. Zoltán az utolsó szó jogán azt mondta: becsületesen végezte munkáját, tisztességesen helytállt, amit a törvényszék alapos vizsgálattal meg is állapított.

Semmi nem törölheti ki a tragédiát az emberek életéből, de reményei szerint a jogerős ítélet megnyugvást hoz majd a katasztrófában érintetteknek és a társadalomnak - hangsúlyozta az elsőrendű vádlott, B. Zoltán.

Zólyomi Csilla, a tanács elnöke február 6-án hirdet ítéletet
Fotó: Penovác Károly

Kedden, a vörösiszapper másodfokú tárgyalásán valamennyi védő az első fokú ítélet helyben hagyását kérte. Arra hivatkoztak, hogy a Veszprémi Törvényszék ítélete megalapozott volt, a szakértői véleményeket jól és objektíven használta, az ítéletet megfelelően indokolta. Az ügyészi fellebbezés azonban szerintük nem volt alapos, a nyomozás pedig elkapkodott volt.

Hangoztatták, hogy a szakértői vélemények szerint nem a gáttest hibájából következett be a katasztrófa, hanem az altalaj törése következményeként, a vádlottak viselkedése, munkája és a kataszrófa között nem volt ok-okozati összefüggés. Pál Helga, D. József másodrendű vádlott védője kitért arra is, hogy bár Kolontárnak és Devecsernek is volt veszélyhelyzet esetére kész kitelepítési terve, azt egyszer sem próbálták el, a szükséges technikai eszközök pedig nem működtek.

Fejes Péter ügyész szerint a nyomozás nem volt összecsapott, mert a társadalomnak jogos elvárása , hogy tisztességes körülmények között történjen a nyomozás és lépjen a tárgyalási szakaszba.

Az ügyész érthetetlennek nevezte a kimenekítési tervek számon kérését. Álláspontja szerint ha működött volna a riasztó-rendszer, vagy megszólaltak volna a harangok, az sem változtatott volna semmin, mert a vörösiszap hét perc alatt érte el Kolontárt, a gátszakadást követő percekben pedig semmilyen értesítést nem kapott senki, aki a településeken a riasztást elindíthatta volna.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!