Iszapper: mindenkit felmentettek

2016. január 28., 10:30 szerző: Kovács Erika fotós: Penovác Károly
komment
Első fokon felmentette mind a 15 vádlottat a vörösiszapperben Szabó Györgyi tanácsvezető bíró a törvényszéken a gondatlan közveszélyokozás vétsége, szándékos közveszélyokozás bűntette, környezetkárosítás vétsége, természetkárosítások vétségei és hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vád alól.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Felmentették az elsőrendű B. Z, a másodrendű D. J., a harmadrendű F. J.-né, a negyedrendű Sz. T., az ötödrendű D. J., a hatodrendű P. F., a hetedrendű G. G., a nyolcadrendű L. L., a kilencedrendű M. R., a tizedrendű K. Á., a tizenegyedrendű Cs. L., a tizenkettedrendű M. G., a tizenharmadrendű W. F., a tizennegyedrendű P. S., a tizenötödrendű B. A. vádlottat.

A bíró indokolásában többek között részletesen kifejtette: egyetért a törvényszék az ügyésszel abban, miszerint a bírósági eljárásnak a tényálláson kell alapulnia. - Így azon személyek magatartását és felelősségét kell megítélni, akik bíróság előtt állnak. A vád tükrében ezt vizsgálta meg a bíróság. A magyar államot képviselő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által követelt 6,347 milliárd forint, illetve a Máv és több magánszemély által beterjesztett polgári jogi igényt a bíróság a törvény egyéb útjára utasította. A polgári jogi igényt beterjesztők figyelmét felhívta, ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor 60 napjuk van igényük beterjesztésére.

A bűnügyi költség összesen 77,5 millió forint, ami a magyar államot terheli.

- Nem valakinek, hanem a valódi bűnösöknek kell felelnie – idézett egy szaktekintélyt a bíró. Aláhúzta, a bíróságon a jogvégzettek is többször hivatkoztak a Mal Zrt. felelősségére, holott a cég nem ült a vádlottak padján. Rámutatott, az üzemmel szemben levő polgári, közigazgatási és egyéb eljárásokban levő ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált felelősséggel, a bíróság az érintett személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta.

- A bizonyítékokat, a nyomozhatóság munkáját sok támadás érte – mondta Szabó Györgyi bíró, hozzátéve, több bizonyítékot, okiratot kizárt a bíróság. Elhangzott: a bíróság 123 nap szakértő bizonyítást tartott, 6000 oldal szakértői vélemény keletkezett, bírósági eljárásban ugyanennyi. A szakértők a tárgyalás során azonban több esetben módosították a nyomozás alatt adott szakvéleményeiket. A bíróság a bizonyítás tükrében megállapította, célszerűbben is meg lehetett volna választani a szakértői csoportokat, mert sok határterüket volt, így a nyomozati szakaszban sok túlbizonyítás történt, a szakértők között adódtak ellentétek is. Sok eseti szakértő nagy tudással, nemzetközi és hazai elismertséggel, oktatói és kutatási, publikálási tapasztalattal rendelkezett, ám a büntetőeljárási jogaikkal és kötelezettségeikkel nem voltak tisztában. Kiderült továbbá, nehezítette a szakértők kiválasztását, hogy ezekben a szakkérdésekben rendkívül szűk a szakértői kör. A bíró utal rá, mindenkor vizsgálta a szakértők érintettségét is a bíróság, kiemelt súlyt helyezett elfogulatlanságukra. A bíróság több iratot szerzett be, így az országgyűlési vizsgálóbizottság üléseinek jegyzőkönyveit.  Összesen 127 bizonyítási indítvány volt, ebből 49 ügyészi, 78 pedig a vádlottak és a védők részéről együttesen.  A bíróság 178 tanút hallgatott meg a bizonyítási eljárásban, ami tervszerűen zajlott. 2010. október 4-ig tartóan a tanúkat kronológiai sorrendben hallgatták ki. Kihallgatta a tervezőket, az építőket, a Mal Zrt. és a hatóságok dolgozóit is. A bíró aláhúzta, a törvényszéknek dilemmát okozott a bizonyítási eljárásban, hogy a katasztrófa széles sértetti kört érintett. A törvényszék mérlegelte a sértettek érzelmeit, érzékenységét, ezért személyesen csak kevés sértettet hallgatott ki, de minden sértett nyomozati vallomását, orvosi iratait, beadványait, a tárgyalás anyagává tette.

- Az első „kapavágáskor” történt a veszélyhelyzet kialakulása 1998. december 23-án, amikor megkezdték a tízes számú kazetta betöltését – hangzott el.

A katasztrófáról a bíró felidézte: kezdete 2010. október 4-én 12 óra 5 perc és 12 óra 10 perc közé tehető, nagy valószínűséggel 12 óra 14 perc 38 másodperckor történt, amikor a gátból kiszakadó rész kidöntötte a kazetta Észak-nyugati sarkánál levő villanyoszlopot.

További szakértői csoport álláspontjáról kiemelte, a katasztrófa oka az „altalaj eredetű stabilitás vesztés”, amitől a töltés tönkrement, ami egyértelműen az altalaj hibájára vezethető vissza. - Nem a tízes kazetta fala szakadt át, hanem az altalaj elvesztette stabilitását, és a gátfal tönkrement, amivel nem számoltak tervezéskor, kivitelezéskor – mondta, hozzátéve, nem elemezték a talaj szerkezetének és a lúgnak a kölcsönhatását. Mint a bíró aláhúzta, szakértők véleménye alapján „a kazetta kezdettől halálra volt ítélve”, „ketyegő bombán ültek”, a katasztrófa csak idő kérdése volt, amit nem lehetett előre meghatározni.

A monitoring rendszerről kiderült, a hatóság nem írta elő a telepítését. Szakértők azt is elmondták, ha jó monitoring rendszer van a gátnál, akkor sem jelenthető ki bizonyossággal, hogy a katasztrófát jelezte volna előre. A bíró elmondta, a kazetta a katasztrófa napján nem volt túltöltve, és a cégnél már tervezték a vörösiszap további elhelyezését, a „X/A” számú kazetta már engedéllyel rendelkezett, már a műszaki felkészítés utolsó fázisa zajlott.

Az áramlástani szakértőre hivatkozva a védművekről a bíró idézte „van-e ilyenre példa bármely országban? Erre a fejlett nyugat-európai országok sem gondoltak” - ezért a vádlottaknál ez a körülmény sem állapítható meg - fogalmazott a bíró, hozzátéve, a tervezők sem tartották ezt szükségesnek. A települések veszély elhárítási és kimenekítési terveit a polgári védelem, a rendőrkapitányság, a mentők, tűzoltó parancsnokság, a tiszti főorvos, a vízművek, a volán, a közútkezelő, a zöldhatóság, a főállatorvos megkapta, aláírta.

Elhangzott továbbá, ok okozati összefüggés nem állt fenn a monitoring rendszer és a katasztrófa között, hang és fényjelzés sem jelezte volna előre azt, és nem befolyásolta a kazettába történő nem egyenletes „iszapbelövés”, és nem jelentett gondot, hogy volt, ahol 8 méteres volt a víz.

A bíróság nem osztotta az ügyész vádját, ami a jókarbantartási kötelezettséget érinti, aminek a bíróság szerint eleget tettek a vádlottak.

- A vád szerint tartósan egy méternél magasabb vízoszlop volt a kazettán, de mihez képest volt túlzott vízmennyiség a kazettán? - kérdezte a bíró, hozzáfűzve, előírás nem volt erre. A vádlottak azt tárolták, amire engedélyük volt, tartósan nem volt a kazettában a fal mellett fél méternél magasabb vízoszlop, téves adatot nem adtak, ezt nem tudta az ügyészség bizonyítani. Nem állapított meg a bíróság a katasztrófával ok-okozati összefüggésben álló szabálysértéseket, de állapított meg szabályszegéseket, amik azonban irrelevánsak.

A törvényszék álláspontja szerint szakértői vélemény alapján hulladéknak besorolni a vörösiszapot lehet, de a szállítóvíz nem volt hulladék. A vörösiszap nem volt veszélyes hulladék volt 2010 októberében.

A vádlottaknak a katasztrófa után információ hiányában  nem volt mit közölniük a hatóságokkal.

Fejes Péter ügyész fellebbezett mind a 15 vádlott terhére büntetőeljárási jogszabálysértés, büntető anyagi jogszabály éves alkalmazása miatt, a végindítvány szerint a bűnösség megállapítása, büntetés kiszabása és egyéb rendelkezések meghozatala végett.

Valamennyi vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet.

Ismert, átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. tízes számú kazettájának gátja 2010. október 4-én, elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, és a lúgos, maró anyag közvetlenül nyolc ember halálát okozta, 227-en pedig megsérültek, több száz épület lakhatatlanná vált.  Az ügynek tizenöt vádlottja van, az utolsó szó jogán valamennyien ártatlannak tartották magukat, felmentésüket kérték. Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész valamennyi vádlottra letöltendő szabadságvesztést indítványozott.

Ennyit ér tíz ember élete? – ezzel a felirattal tartott fel táblát Kepli Lajos Jobbikos képviselő a tárgyalóteremben az ítélet hirdetés után.

- Ez nem a tüntetés helye, ha nem hagyja el  tárgyalótermet, kísérjék ki! – szólította fel a bíró, erre Kepli Lajost kivezették a teremből. A főügyészség pénteken sajtótájékoztatót tart az ítélet kapcsán.

Szavazás

Ön elégedett az iszapperben meghozott elsőfokú ítélettel?

  • Igen, egyetértek a felmentéssel
  • Nem, felháborítónak tartom
  • Nem a vádlottak a felelősek a katasztrófáért
Szavazok

 


Bírósági tudsításunk percről-percre:

 

Vörösiszap-per: Valamennyi vádlottat, valamennyi vádpont alól felmentette a bíróság

Felmentette elsőfokon a 15 vádlottat Szabó Györgyi tanácsvezető bíró a törvényszéken csütörtökön.

Felmentette B. Z. elsőrendű vádlottat a terhére rótt, gondatlanságból elkövetett közveszély okozás vétségének, közveszély okozása bűntettének, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás vétségének, gondatlanságból elkövetett természetkárosítás vétségének és  hulladékgazdálkodás megsértése bűntettének vádjai alól Szabó Györgyi tanácsvezető bíró a törvényszéken, csütörtökön.

B. Z.-t és társait különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző közveszély okozás bűntette és más bűncselekményekkel, vagyis gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítással, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésével vádolta a főügyészség. Ismert, átszakadt a Magyar Alumínium Zrt. tízes számú kazettájának gátja 2010. október 4-én, elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt, és a lúgos, maró anyag közvetlenül nyolc ember halálát okozta, 227-en pedig megsérültek. Az ügynek tizenöt vádlottja van, az utolsó szó jogán valamennyien ártatlannak tartották magukat, felmentésüket kérték. Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész valamennyi vádlottra letöltendő szabadságvesztést indítványozott.

A bíró mind a 15 vádlottat felmentette mindegyik vádpont alól.

10:35 Felmentették a másodrendű D. J., a harmadrendű F. J.-né, a negyedrendű Sz. T., az ötödrendű D. J., a hatodrendű P. F., a hetedrendű G. G., a nyolcadrendű L. L., a kilencedrendű M. R., a tizedrendű K. Á., a tizenegyedrendű Cs. L., a tizenkettedrendű M. G., a tizenharmadrendű W. F., a tizennegyedrendű P. S., a tizenötödrendű B. A. vádlottat.

A bíróság a vádlottak vagyonát érintő zár alá vételeket feloldotta.

10:45 Ennyit ér tíz ember élete? – ezzel a felirattal tartott fel táblát Kepli Lajos Jobbikos képviselő a tárgyalóteremben az ítélet hirdetés után.

- Ez nem a tüntetés helye, ha nem hagyja el  tárgyalótermet, kísérjék ki! – szólította fel a bíró. Kepli Lajos kiment a teremből.

12:10 „Az első kapavágáskor” történt a veszélyhelyzet kialakulása, 1998. december 23-án, amikor megkezdték a tízes számú kazetta betöltését - hangzott el a bíró indoklásában.

12:35 Felidézéskor kiderült: nem a tízes kazetta fala szakadt át, hanem  az altalaj elvesztette a stabilitását, és emiatt ment tönkre a gátfal.

A katasztrófa 2010. október 4-én 12 óra 5 perc és 12 óra 10 perc között történt. Pontosan: 12 óra 14 perc 38 másodperckor, amikor  a gátfalból kiszakadó egyik darab kidöntötte a kazetta ÉNy-i sarkánál levő villanyoszlopot.

Elhangzott, a monitoring rendszer nem volt tökéletes, de ha lett volna, se jelezhette volna teljes bizonyossággal a katasztrófát.

12:50 – A kazetta kezdettől „halálra volt ítélve”, „ketyegő bombán ültek” – mondta a bíró. Szakértőkre hivatkozva élesen bírálta a kivitelezést, a tervezést.

13:30 A Jobbikos Kepli Lajost nem engedik vissza az épületbe, rendőrök állnak a bíróság bejárata közelében.

16:15 Fejes Péter ügyész fellebbezett mind a 15 vádlottnál a végindítvány szerinti bűnösség megállapítása, büntetés kiszabása miatt.

Valamennyi vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet.

Az ügyben másodfokon a Győri Ítélőtábla dönt.

2016. január 28-án a Veszprémi Törvényszék ítéletet hirdetett B. Z. és 14 társa ellen a vörösiszap- katasztrófával összefüggésben indított büntetőügyben, részletek ide kattintva

Kovács Erika

hozzászólás
2016. január 28., 10:30 szerző: Kovács Erika fotós: Penovác Károly

Facebook

Hozzászólások