Térkép a Balaton medréről

Jelenleg nincs olyan medertérkép a Balatonról, amely a vízmélységet mutatná. Az 1970-es években keresztszelvényeket mértek, és abból rajzoltak szintvonalat. Ezt használták évtizedeken keresztül.

- Mérőhajókkal bejártuk tavaly az egész Balatont és méréseket végeztünk, majd megrajzoltuk a medertérképet. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy fordított domborzati térképet látnánk. A GPS-sel közlekedő vitorlások tudni fogják, hogy hol mélyebb, hol sekélyebb víz, hol vannak zátonyok – foglalta össze Csonki István.

Fotó: Balogh Ákos

A vízügyi igazgatóság az idén folytatja a méréseket. Az iszapot is vizsgálják, a vastagságát és az összetételét is.

- A Balaton vízminősége több mint tíz éve kifogástalan. Főleg a keszthelyi, a balatonfűzfői és a szigligeti részen vizsgáljuk az iszapvastagságot. A műszaki egyetem modellje mutatja a különböző irányú és erősségű szelek következtében kialakuló hordalékáramlást – ismertette a vízügyi igazgató. Hozzátette, hogy ezáltal a kikötőkre és az egyéb létesítményekre gyakorolt hatások is előrevetíthetők.

- A mérési munkálatok egyáltalán nem zavarják a nyaralókat. Tavaly sem vették észre a Csoma nevű mérőhajót, illetve azt, hogy a kollégák gumicsónakokból végeztek méréseket. Szondázással vettek mintát, ami semmiféle zavaró körülményt nem okozott – mondta Csonki István. A támogatási szerződések aláírása folyamatban van, és a közbeszerzés után folytatják a munkát, valószínűleg 2017. és 2020. között.

- A mért eredmények alapján meg tudjuk határozni, hogy hol kell kotorni, majd az egész projekt alapján készítünk egy Balaton atlaszt GPS-alapú térképpel – számolt be az igazgató. A balatoni nádasokról is adatokat gyűjtenek, de az élővilág vizsgálatára egyelőre nem terjed ki mérés. Bár a limnológiai intézettel felvették a kapcsolatot a vízügyi szakemberek, a közös munkáról egyelőre nem született döntés.