Tabuk nélkül a szexuális erőszakról

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon nyomozócsoport alakult, hogy kézre kerítsék a férfit, aki a megalapozott gyanú szerint április 22-én szexuális erőszakot követett el az Erzsébet-ligetben. Információnk szerint az erőszakos cselekmény áldozata egy fiatal lány volt. A bűncselekmény pszichológiai hátteréről Hegyiné Mráz Erikát kérdeztük.

– A szexuális erőszak áldozatát rendszerint erős félelem és tehetetlenségérzés önti el. Gyakran halálfélelmet is átélnek, sérülékenynek és gyengének érzik magukat, úgy gondolják, hogy nem urai többé a saját életüknek, továbbá teljesen elveszíthetik a bizalmukat az emberekben. Ez szörnyű, rettenetes és romboló hatású az áldozat testi, lelki egészségére nézve. A lelki traumák során olyan megrázkódtatás éri az embert, ami sokáig – a fel nem dolgozott tragédia esetében évekig, évtizedekig – érezteti hatását. A szexuális erőszak jelentős hatással van az áldozatok érzelmeire, biztonságérzetére, általános közérzetére is – hangsúlyozta a szakember a Naplónak nyilatkozva. Mint mondta, a gyermekek sérelmére elkövetett nemi erkölcs elleni bűncselekmények akadályozzák a gyermek személyiségének harmonikus kibontakozását, az esetek nagy részében pedig a szexuális visszaélés az áldozat felnőttkorára is kihat, ezzel nehezíti, akadályozza, hogy egészséges felnőtt személyiséggé váljon.

Hegyiné Mráz Erika hangsúlyozta: beszélnünk kell a gyerekeinkkel arról, nincs rendben, ha egy felnőtt szexuálisan közeledik hozzájuk (fotó: Vallner Bettina)

– Közvetlenül a nemi erőszakot, a nemi erőszak kísérletét követően az áldozat sokkos állapotba kerülhet, viselkedése zavart lehet. A megjelenő érzelmek szélsőségesek: sír, zokog, nyugtalan, feszült, vagy akár a zavarodottság következtében mosolyog és viccelődik is. A másik véglet a túlzott visszafogottság, érzéseit a nyugalom álcája mögé rejtheti. A traumát követő első hét során erős a bűntudat, a tehetetlenség érzése, a bizalom elvesztése. Félelem, szorongás, harag, düh, szégyen, hitetlenkedés, elutasítás, zavarodottság mutatkozik. Feltehetően nem képes logikusan cselekedni. Gyakori, hogy szégyenkeznek, nem beszélnek a velük történtekről. Ilyen esetekben feltétlenül segítséget kell kérni egy felnőttől, családtagtól, baráttól, tanártól. Emellett fontos, hogy az áldozat azonnal tegyen feljelentést a rendőrségen! Minél hamarabb elkezdődik a nyomozás, annál valószínűbb, hogy a támadó nem ússza meg a felelősségre vonást. Orvosi segítségre is szükség lehet a testi sérülések és a fertőzések kezelése miatt, továbbá esetlegesen a fogamzásgátlás érdekében. A traumát követő hónapokban következik be a lassú összerendeződés, azonban az erőszakot követő hosszabb időszak sem mentes a különböző pszichés és testi reakcióktól. Mindenképpen szakemberhez kell fordulni, a pszichológus, pszichiáter segít a történtek feldolgozásában – húzta alá Hegyiné Mráz Erika. Hozzátette, minden körzetben, városban található családsegítő és gyerekjóléti szolgálat, pedagógiai szakszolgálat, ahol igénybe lehet venni pszichológus segítségét, emellett az áldozat segélyvonalon keresztül is segítséget kérhet.

A tanácsadó szakpszichológus megjegyezte, a nemi erőszak az esetek nyolcvan százalékában poszttraumás stresszt (PTSD) vált ki az áldozatokból, a rettegés az áldozat mindennapjainak részévé válik. Megfelelő szaksegítség híján pedig az erőszak okozta PTSD-tünetek azután is megmaradnak, hogy a testi sebek már begyógyultak. – A hosszú távú hatások több éven át megnehezíthetik az áldozat életvitelét, romboló hatásúak lehetnek a lelki fejlődésre. Előfordulhat, hogy az áldozat szinte kényszert érez arra, hogy máshová költözzön vagy munkahelyet változtasson. A családtól, hozzátartozóktól való függőség megnövekedhet. A félelem, a szorongás, a depresszió, az alvászavarok, a rémálmok és a viselkedészavarok állandósulhatnak. Az erőszak képei betörnek az éber napi tudatba. Az áldozatok önbecsülése elveszik, önértékelési problémák jelentkeznek. Túlérzékenyen reagálnak új vagy kockázatos helyzetekre, gyakran veszélyben érzik magukat. Képtelenné válhatnak tartós szexuális, illetve érzelmi kapcsoltok kialakítására. Megnövekedhet a szerhasználat veszélye is, és az áldozatok gyakran kísérelnek meg öngyilkosságot – emelte ki a szexuális erőszak hosszú távú pszichológiai hatásai kapcsán a tapasztalt szakember.

A Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pápai Tagintézményének igazgatója kifejtette, a pszichológus biztonságos környezetben segít feldolgozni az áldozatnak az eseményeket, a gondolatokat, az érzelmeket, csökkentve és megszüntetve a járulékos depresszív és szorongásos tüneteket. – Egy szakember megfelelő tudással rendelkezik az erőszak áldozataival való munkáról. Kész meghallgatni és elhinni a legszörnyűbb dolgokat is, amelyek megtörténtek. Nem becsüli le a történteket vagy a fájdalmat, amit az áldozat átélt. Kizárólag rá összpontosít. Maximálisan tiszteletben tartja az érzéseit: haragját, dühét, szomorúságát, kétségbeesését, vidámságát. Biztatja, hogy támogató hálózatot építsen maga köré, másokkal is beszéljen, akár arról is, ami a terápián történik. Olyan készségekre tanítja, melyekkel gondoskodni tud saját magáról. Hagy időt, elfogadja a döntését a jogi procedúrával kapcsolatban, kész megbeszélni a terápiás kapcsolatban felmerülő problémákat, és változtatni, ha ezt kéri. Az áldozat a pszichológusnál biztonságban érezheti magát, és csak olyasmi történik, amit ő is akar. Ha pedig a családja és a barátai is negatív érzésekkel küszködnek, nekik is segítséget kell keresni ezek feloldásához, feldolgozásához – javasolta a tanácsadó szakpszichológus.

A tapasztalatok tükrében elmondta, sokan azt gondolják, hogy a gyerekeket kímélni kell, és ezért nem ajánlatos a szexuális visszaélésről beszélgetni velük. Ám a gyerekek biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hogy a valóságnak megfelelő információkkal rendelkezzenek a szexuális visszaélésről, mivel az elkövető gyakran éppen a gyerek tudatlanságát és tévhiteit használja fel arra, hogy manipulálja és hallgatásra bírja őt. A gyerekeknek joga van tudni, milyen helyzetek és emberek hogyan lehetnek veszélyesek számukra. A szexuális visszaélésekről való felvilágosítás épp olyan alapvető önvédelmi tudás, mint az, hogy úttestre lépés előtt körül kell nézni.

– Beszélnünk kell a gyermekeinkkel, tanítványainkkal arról, hogy létezik ilyen veszély, és nincs rendben, ha egy felnőtt szexuálisan közeledik hozzájuk. Biztosítanunk kell őket arról, hogy bármikor szólhatnak, ha egy felnőtt bármilyen módon bántotta őket. Fontos, hogy a fiatal mindig avasson be valakit abba, hova megy, merre jár, és kerülje a kiszolgáltatott helyzeteket, amik egy kihalt utcán vagy lépcsőházban alakulhatnak ki. Ha csak lehet, gyermekünk ne járjon egyedül, és éjjel senki ne induljon gyalog haza. A fiatalok a buli végén fokozottan figyeljenek egymásra, és ne hagyjanak magára senkit. Emellett lényeges bízni a megérzésekben: ha valaki úgy érzi, nem megbízható egy illető, vagy menekülnie kell az adott helyszínről, akkor cselekedjen. Továbbá az ártalmatlannak tűnő mutogatóst, leszólítóst is érdemes jelezni, hátha másnak nem lesz ilyen szerencséje! – tanácsolta Hegyiné Mráz Erika.

Rámutatott, a lányok szocializációjának nem része az aktív önvédelem képességének megtanulása, a támadás alkalmával sokszor egyszerűen lefagynak. A halálfélelem, az életveszélyes fenyegetések vagy a testi brutalitás könnyen megtörheti bárki ellenállását, azokét is, akik egyébként védekezésképesnek gondolják magukat. A feldolgozást segítheti és biztonságot is adhat az önvédelmi sport elsajátítása, ami által az áldozat megerősítheti, illetve visszanyerheti az önbizalmát, magabiztosságot nyerhet. – A gyerekeket meg lehet tanítani arra, hogyan tudják a testüket vagy a hangjukat önvédelemre használni. Tudnak rúgni, kiabálni, szaladni, segítséget kérni. De a szexuális erőszak elleni védekezést soha nem szabad a gyerek felelősségévé tenni! – zárta gondolatait a pszichológus.