Schwartz Béla és a pedagógusok - A Kúria sértett Alaptörvényt?

Három ajkai pedagógus úgy érezte, hogy megsértette becsületüket Schwartz Béla polgármester, amikor nyilvánosság előtt minősítette a munkájukat. Mind az első-, mind a másodfokú bíróság kimondta a polgármester bűnösségét, és becsületsértés miatt pénzbüntetést szabott ki, ő azonban a Kúriához fordult az ítélet megváltoztatásának a reményében. A Kúria bűncselekmény hiányában felmentette Schwartz Bélát, mivel nem véleménynek, hanem tényállításnak minősül az a kijelentés, hogy a „leggyengébbek távoztak”, és ez a Kúria szerint nem gyalázkodó kifejezés, hanem akár az irodalmi nyelvezetnek is megfelel. A Kúria döntése miatt a pedagógusok további vizsgálatot kezdeményeztek, mert szerintük az eljárás alaptörvény-ellenes volt.

Az Alkotmánybíróság arról tájékoztatta lapukat, hogy a Törvényszék másodfokú, jogerős döntését követően a vonatkozó jogszabály akkor zárja ki a felülvizsgálatot, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt, és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság 2012 óta felülvizsgálhatja a bírói ítéleteket, így a Kúria ítéletét is. Alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el, továbbá – mivel  az eljárás még folyamatban van – a Kúria hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító határozatával szemben.

Az Alkotmánybíróság a bírói ítéletek tényállásának megállapításait, illetve bizonyítási kérdéseit nem vizsgálhatja és nem mérlegelheti felül. A bírói döntéseket kizárólag azon szempont alapján vizsgálhatja, hogy azok az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sértik-e, azaz a döntés alaptörvény-ellenes-e. Az Alkotmánybíróság a Kúria és más bíróságok döntéseit megsemmisítheti, de nincs hatásköre az ítélet módosítására. A megsemmisítést követően a Kúria vonja le a jogkövetkezményt: perújítás, az eljárás újbóli lefolytatása, új eljárásra utasítás és új határozathozatal elrendelése lehetséges. A Kúria ítéletének megsemmisítése a másodfokú, jogerős ítéletre is kiterjed.

Bitskey Botond főtitkár további kérdéseinkre azt a tájékoztatást adta 2012-ben 41 esetben vizsgálta az Alkotmánybíróság a kúriai döntés alkotmányosságát. Az eljárások a következő egy-két évben megduplázódtak, majd mérséklődtek. Tavaly 92, az idén 78 alkalommal indult vizsgálat. Az indítványok nagy részét végzéssel utasította vissza az Alkotmánybíróság, egy részüket határozattal utasította el, de az is előfordult, hogy a kúriai döntést megsemmisítette, például 2014-ben 7 alkalommal.

A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság tevékenysége nyilvános, és a holnapon bárki számára hozzáférhetőek az információk.