Országos szinten is egyedülálló leleteket találtak az Almád apátságnál

A település határában már a harmadik tervásatást vezette Buzás Gergely régész, a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. A munkálatokat a monostorapáti Gulyás Erzsébet és Hangodi László szervezte. A történész, főmuzeológus számolt be lapunknak az idei feltárásról.

- A munkálatokban a szakembereknek több mint ötven önkéntes segített. Hatalmas siker volt, hogy már a második napon megtaláltuk az egyik legszebb leletet, egy 12. századi kapuőrző kőoroszlánt, amely a kolostori nagytemplom bejáratát őrizte valamikor. Nagyon szép, művészi megfogalmazás a szinte mosolygó kőoroszlán. A megtaláló neve után kapta a Karcsi nevet. Eddig a megyében csak a jásdi bencés apátság egyik kapuőrző kőoroszlánja volt ismert, de az érintetlen kolostoralapítói sírok feltárása országos szinten is egyedülálló. Márpedig ilyet hármat is találtunk. Az alapítók sírjai után kutatva a későbbi korok kincsvadászai már össze-vissza ásták a területet, de nem találták meg ezeket a 12. századi temetkezéseket. Megtörtént a szabályos feltárásuk, a munka az antropológiai vizsgálatokkal folytatódik. Arcrekonstrukció készül majd a megtalált személyekről, akik közül az egyik nagy valószínűséggel a kolostoralapító Atyusz mester mostohaanyja, egy gyönyörű úrnő volt, aki fontos szerepet játszhatott a kolostor felépülésében.

Az egyik sír feltárása az idei ásatáson a bencés apátságrom területén Fotó: Gulyás Erzsébet

A templom északi mellékhajója oltára mellett temették el, ennél rangosabban nem lehetett volna megtisztelni őt holtában. Imára kulcsolt kézzel találtuk meg, 900 éven keresztül békében pihent - mondta Hangodi László. Hozzátette, az ez évi feltárás célja a kolostori nagytemplom kiterjedésének tisztázása volt. Kiderült, nagyjából 30 méter hosszú, háromhajós és 15 méter széles, a jáki templomhoz hasonló méretű templom volt, nyugati toronnyal és karzattal. Az apátság egyébként idén 900 éves. Az Atyusz nemzetség, a 12. századi főúri család a Balaton vidékének ura volt. Birtokaik behálózták a környéket, ők építtették a nagytemplomot családi temetkező helyként. Bencés szerzeteseket telepítettek ide, 400 éven keresztül fennállt a kolostor. Az alapítók elhunyta után itt helyezték őket végső nyugovóra. Sok leletanyag került elő a feltárás során a kőfaragványoktól kezdve a cseréptöredékeken át a pénzérmékig. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményébe kerülnek a leletek, az előkerült romok téliesítését pedig elvégzik ősszel. Az ásatást folytatják jövőre, de akkor már a romkonzerválási munkák is elkezdődnek.

Egy körbesétálható erdei romkert formájában teszik elképzelhetővé a 10 ezer négyzetméter alapterületű apátságot, de a monostorapáti falumúzeumban kialakítandó állandó kolostortörténeti kiállításon is helyet kap néhány lelet. A kegyúri család tagjainak maradványait a helyi plébániatemplomban temetik el újra a tervek szerint. Az idei feltárást az önkormányzat, az egyházközség, Illés Sándor plébános támogatta, de az ásatásvezető régész is önkéntesként dolgozott a többi szakemberrel együtt a cél érdekében.