Nagy igazságtalanság - Új kiállítás is nyílt a várpalotai Trianon Múzeumban

A Nagyváradon született Levente Péter színész, rendező mondta el mindezt a várpalotai Trianon Múzeumban a békeszerződés aláírásának 95. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

- Ahogy édesapám mondta nekem sok évtizeddel ezelőtt, megpróbálok minden nap derűsen kilépni az utcára. Derűsen, hiszen magyarul beszélhetek, énekelhetek, magyar emberekkel találkozhatunk nap, mint nap széles e világban. Magyarul értő emberek meghívására utazhatok, s mesék csodáját közvetíthetem immár a sokadik generációnak. Csodát, hiszen a mesékben a jó végül mindig legyőzi a rosszat, s az igazság győz az igazságtalanság felett. Itthon vagyok. Hiába hívtak minket feleségemmel 1976-ban Kanadába, Új-Zélandra és Ausztráliába is, hogy csináljunk saját színházat. Némi gondolkodás után nemet mondtunk, mert ez a mi szülőföldünk, itt kel szolgálnunk. Sokáig én sem így gondolkodtam. Dühösen, irigyen bosszút akartam állni mindazokon, akik elvették a szülővárosomat, Nagyváradot, s a hazámat, Erdélyt. Ez mind fájt, s fáj a mai napig, de 40 évesen rájöttem, hogy társas lényként magammal, a családommal, a közvetlen környezetemmel kell törődnöm - hangsúlyozta Levente Péter.

Levente Péter a szülőföld szeretéről és a nemzeti összetartozás fontosságáról beszélt a múzeumban. Fotó: Szabó Péter Dániel

Ezt követően Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét Borzási Nikoletta várpalotai diák szavalta el, majd Regős Sziránszki József énekmondó adta elő dobon két saját szerzeményét.

Az emléknaphoz kapcsolódva Fekete arcképcsarnok A történelmi Magyarország szétszakításának és a közép-európai egynesúlyok lerombolásának politikai felelősei címmel új kiállítás is nyílt a Trianon Múzeumban.

- Intézményünk immár 10 éves missziója nagyon fontos határkőhöz érkezett. Olyan ponthoz, amiben a kommunizmus bűneinek feltárása tekintetében a Terror Háza néhány évvel ezelőtt már elért. Az új tárlaton úgy segítünk tragikus állapot megértésében és megemésztésében, hogy történelmi tényekre alapozva megnevezzük a felelősöket. Nevekhez és arcokhoz, hazai és külföldi politikusokhoz és közéleti emberekhez tudjuk kötni az 1918 és 1920 közötti bűnöket és mulasztásokat. Mindezt pedig ki tudjuk tenni a falra, ami egészen különleges helyzet abban az ügyben, ami rengeteg traumával, félreértéssel, ellentmondással terhelt Közép-Európában - mondta el lapunknak a tárlatról Szabó Pál Csaba, a Trianon Múzeum igazgatója.

Az elmúlt időszakban részben felújított intézmény előtt található trianoni emlékkeresztnél a megemlékezés részeként koszorúkat, virágokat helyezett el többek között a Palotai Turul Társaság, a Jobbik helyi szervezet, valamint az Attila Harcosai Várpalotai Barantások.