Hírek

2016.07.24. 16:35

Mielőbb változtatni kellene - Havonta 134 millió forintot költünk kardiológiai kezelésekre

A lakosság a teljes egészségügyi kiadásokhoz évente 958 milliárd forinttal járul hozzá saját zsebből, ezen belül kardiológiai gyógykezelésekre több mint 134 millió forintot költ havonta. Naponta átlagosan 74 új szívbeteget regisztrálnak Magyarországon.

Németh Noémi

Kétbillió-nyolcszáztizenkétmilliárd forint Magyarország összlakosságának éves egészségügyi kiadása az Egészségügyi Világszervezet 2014-es statisztikái alapján. A fenti kiadásoknak csupán 66 százalékát fedezi az állam, a fennmaradó 958 milliárd forintot a lakosság téríti meg. A MediHelp becslése szerint a lakosság a hálapénzek összegét nem számítva havonta mintegy 134 millió 811 ezer forintot költ kardiológiai kezelésekre.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek minden második családot érintenek. Kardiológiai területen 2015-ben egymillió 529 ezer beteget jegyzett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ami 26 ezer fővel több az előző év adataihoz képest. A kardiológiai beavatkozások száma évente 4 millió 346 ezer volt, ami 30 ezerrel több az előző évhez képest. A kardiológiai járóbeteg-ellátás átlagos havi költsége összesen 396 millió 503 ezer forint volt az előző évben.

A szívbetegségek kialakulásának gyakorisága alapvetően nem változott hazánkban, a terápia tekintetében azonban óriási mértékű a javulás. A mentőszolgálat ma már perceken belül elszállítja a mellkasi fájdalomra panaszkodó beteget a legközelebbi szívcentrumba, ahol éjjel-nappal fogadják a sürgősségi eseteket. A szívbetegségek kialakulásánál számos egyéni, társadalmi és anyagi szempont is közrejátszik. Jelentős rizikófaktor a mértéktelen alkoholfogyasztás, még inkább a dohányzás. Az alkohol alapvetően rendkívül hasznos, jótékony hatását az egészségre azonban csak kismértékű fogyasztása esetén fejti ki. Magyarországon rendkívül magas az egy főre jutó alkoholfogyasztás mértéke európai, de világviszonylatban is. A cigaretta az alkohollal együtt többszörös rizikófaktort jelent. Nagymértékben veszélyezteti az egészséget, emellett felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát - mondta el lapunknak Nyárádi Attila kardiológus.

Manapság a jóléti és fejlődő államokban, így Magyarországon is a napi energiaszükséglet többszörösét fogyasztjuk el permanensen, néha elképesztően nagy mennyiségben. Alapvetően a paleolit étrendhez közeli menüt kellene összeállítani és a finomított cukrokat ki kellene űzni az étrendünkből, hiszen azok hozzájárulnak az elhízáshoz és ezáltal a cukorbetegség kialakulásához. Gluténszegény és kevesebb szénhidrátot tartalmazó táplálkozásra lenne szükség az ezzel kapcsolatos panaszok csökkentéséhez, akár kiiktatásához és a későbbi bajok egyik alappillérének számító elhízás, ezáltal a cukor- és zsíranyagcsere-zavar, valamint a magas vérnyomás megelőzéséhez. Bár a húsételek túlzott fogyasztása a rák keletkezésére bizonyos szinten hatással lehet, a vegetáriánus étrend nem kielégítő. A húsételek fontos aminosavakat tartalmaznak, valamint B12 vitamint. Egyfajta arany középutat kell kijelölni, és mértékkel fogyasztani a húsokat - tudtuk meg a szakorvostól.

A kardiológus kihangsúlyozta, hogy a testsúlycsökkentést nagyon lassan kell véghezvinni, így a leadott felesleg később nem tér vissza. Gyors fogyás esetén a szervezetünk tudat alatti része elkezd védekezni, ezért szükséges a lassú testsúlyvesztés. Azt ajánlja a szakma, hogy mindemellett valamilyen természetes mozgást érdemes választani. Legalább naponta félórányi erőltetett sétára, hosszabb gyaloglásra lenne szükség. Mozoghatnak az infarktuson átesettek, a cukor- és magasvérnyomásos betegek is, sőt, a mozgásterápia a heveny koszorúér-eseményen átesett páciensek rehabilitációjának része is, azonban e betegek esetében tisztázni kell a szakemberrel, hogy mennyi lehet az optimális pulzusszámuk, meddig terhelhetik magukat. Ülőmunka esetén különösen fontos, hogy eleget mozogjunk, hangsúlyt kell azonban fektetni a bemelegítésre és a fokozatosságra.

A változásokhoz szükség lenne állami segítségre, hiszen az egészséges táplálkozás nem olcsó. Ehhez viszont megfelelő szintre kellene felhozni a lakosság pénzügyi helyzetét. Ha az emberek már nem érzik magukat egzisztenciálisan fenyegetettnek, az egészséges életmód egyre fontosabb lesz számukra. Ebből a szempontból is fontos azonban, hogy az egyén milyen rétegből kerül ki, milyen intellektuális közegben nevelkedik és milyen vidéken él, hiszen mások az egészségügyi mutatók az ország egyes területein, akár a főváros kerületei között is - nyilatkozta lapunknak Nyárádi Attila kardiológus.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!