Mi mindenre figyeljünk szerződéskötéskor?

A panaszos örökölte azt a földet, amelyet még a szülei adtak bérbe. Úgy tudja, hogy a Somlófarm Kft.  Kiscsősz, Csögle és Adorjánháza térségében haszonbérleti szerződések alapján jelentős nagyságú földterületet művel. Ezek többségét a jelenlegi tulajdonosok felmenői vásároltak kárpótlási jegyekből, de a mezőgazdasági munkálatokhoz már idősek voltak. Olvasónk szülei a kétezres évek elején kötötték a haszonbérleti szerződéseket, azóta többször hosszabbítottak.

Fotó: Penk Tímea

– Kétszázezer forintot sem éri el a károm, ekkora összegért nem érdemes bírósághoz fordulni. Mégsem szabad annyiban hagyni, hogy nem kapom meg a földbérleti díjat, mert ez nem csak az én ügyem – mondta olvasónk. Úgy tudja, másokat sem fizetett ki a cég.

– Tavaly és tavalyelőtt is csak hitegettek, de most már nem is ígérnek. A szerződés meglehetősen egyoldalú, nincs rögzítve semmiféle szankció arra vonatkozóan, hogy mi történik, ha a bérlő nem fizet. Azt viszont lefektették, hogy kedvezőtlen időjárás esetén csökkenthető a bérleti díj – mondta az olvasónk. Az benne van ugyan a szerződésben, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv az irányadó, de nem kívánja jogi útra terelni az ügyet.

Más problémákról is hírt kaptunk: a cég egyik dolgozója arról tájékoztatta lapunkat, hogy május óta nem kapott fizetést, és úgy tudja, hogy munkaügyi vizsgálat indult a kft.-nél. A megyei kormányhivatal megerősítette a hírt, miszerint valóban indult munkaügyi vizsgálat, azonban ennek a részleteiről nem kaptunk felvilágosítást, mivel még nem zárult le az eljárás.

Kerestük a Somlófarm Kft. képviselőit, de nem hívták vissza munkatársunkat. Szerkesztőségünk továbbra is biztosítja a lehetőségét annak, hogy a cég képviselője is elmondhassa véleményét az ügyről.

Olvasónk időközben jelezte, hogy váratlanul megkapta az elmaradt bérleti díjat.

Szilágyi Zsuzsanna jogász lapunknak elmondta, hogy a mindennapi tevékenységeink során számtalan szerződést kötünk még akkor is, ha nem jogi aktusként gondolunk az adott cselekményre.

Szilágyi Zsuzsanna jogász

– Kenyeret adásvételi szerződés alapján vásárolunk, a busz szállítási szerződés keretében visz el minket, a fodrász vállalkozási szerződés szerint vágja le a hajunkat. A mindennapi szerződések nemcsak írásban, hanem szóban vagy ráutaló magatartással is létrejönnek, és ugyanolyan kötelező erővel bírnak, mint például  egy gépkocsi adás-vételere, vagy egy írásbeli lakásbérleti szerződés – mondta Szilágyi Zsuzsanna. Hozzátette: a polgári jog – mely a magánjogi szerződéseket szabályozza – csak kevés esetben ír elő kötelező írásbeliséget szerződéskötés esetén, szemben például a munkajoggal, ahol minden aktus – munkaviszony létesítése vagy megszüntetése, munkaszerződés módosítása – kötelezően írásba foglalandó. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a technikai eszközök rohamos fejlődésével újabb és újabb lehetőségek nyílnak arra, hogy ügyleteinket kényelmesen, otthonról intézzük. Nem árt azonban az óvatosság. Aki nem akar kárt szenvedni, annak oda kell figyelnie a legfontosabb szabályokra.

– Gyakori a telefonos szerződéskötés, amikor különös erővel bír a kimondott szó. Még az is előfordulhat, hogy kiskorú gyermeket vesznek rá valamilyen szolgáltatás megrendelésére. A telefonbeszélgetés után  követelik a díjat, holott azt sem tudja az illető, hogy mit rendelt meg – sorolta a szakember. Úgy látja, egyre több vállalkozás keresi fel potenciális ügyfeleit telefonon azzal a céllal, hogy valamilyen szolgáltatás igénybevételére vagy áru értékesítésére szerződést kössön. Még ha elsőre jogszerűtlennek is tűnik ez a mód, a jelenleg hatályos jogi szabályozás  lehetőséget biztosít arra, hogy a felek telefonon vagy az interneten kössenek szerződést. Fontos azonban tudni, hogy ha a vállalkozás telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot, a beszélgetés megkezdésekor köteles közölni legalább a cégnevét, székhelyét és telefonszámát, és a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.

– A telefonos szerződéskötés írásbeli megerősítésére is van lehetőség. Ilyenkor legkésőbb a teljesítés időpontjában a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani az írásbeli megerősítést, amelynek tartalmaznia kell a vállalkozás nevét, címét, a szerződés tárgyának lényeges jellemzőit, a termék árát vagy szolgáltatás díját, illetve az egyéb költségeket, mint például fuvardíj, szállítási vagy postaköltség, továbbá a fizetés, a szállítás, a teljesítés egyéb feltételeit. Ugyancsak része a dokumentumnak az elállási jog, a telefon használatának a díja, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg, a vállalkozás ajánlati kötöttségének az ideje, a szerződés legrövidebb időtartama, ha a teljesítés  ismétlődő vagy folyamatos – foglalta össze Szilágyi Zsuzsanna. Amennyiben a vállalkozás a megerősítést nem küldi meg, az illetékes kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelősége előtt van lehetőség eljárás megindítására.

– A fogyasztó a szerződéstől tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat. Ezt a termék kézhezvételétől, illetve szolgáltatásnyújtás esetén a szerződéskötés napjától kell számolni. Ha tehát a fogyasztó meggondolta magát, és mégsem kéri a megrendelt terméket vagy szolgáltatást, vagy esetleg valamely családtagja kötötte meg telefonon a szerződést, akkor a termék átvételét, illetve az írásbeli megerősítés kézhezvételét követő 14 napon belül el kell küldeni az elállási szándékot tartalmazó nyilatkozatot a vállalkozás részére. Ennek elmulasztása esetén a szerződés érvényesen létrejött – hangsúlyozta Szilágyi Zsuzsanna.

A jogász arról is beszámolt, hogy időnként olyan személy kap befizetendő számlát, akit meg sem kerestek telefonon, vagy megkeresték, de az illető nem fejezte ki szerződéskötési szándékát. Nem kell megijedni, ha olyan megtévesztésre alkalmas, reklámnak minősülő küldeményt kap, mely azt a látszatot kelti, hogy egy már megkötött szerződés alapján kibocsátott számlát kell befizetni.

– Kéretlen, meg nem rendelt szolgáltatásért, küldeményért nem kell fizetni, de ha valaki mégis befizeti a számlát, akkor a szerződés létrejön – mondta Szilágyi Zsuzsanna, aki később a szerződés teljesítésének a problémáiról számol be: mit tehetünk, ha a szerződés szerint nekünk járó díjat nem kapjuk meg határidőre.