Megismerték az új 1956-os kutatási eredményeket a történelmi továbbképzésen

Hazánk tele van névtelen hősökkel. Nemcsak azokra kell azonban figyelnünk, akik a forradalom élére álltak, hanem arra is, hogy mi történt a saját falunkban vagy városunkban, jelentette ki a kenesei Telekom Hotelben összegyűlt pedagógusok, döntően történelem- és magyartanárok előtt Balog Zoltán.

Az emberi erőforrások minisztere, egyben az '56-os emlékbizottság elnöke kiemelte: hatvan év után is érdemes kutatni a forradalmat, hiszen 1956-ról olyan részletek derültek ki az elmúlt közel másfél évben, amelyeket korábban nem ismertünk.

Balog Zoltán miniszter hangsúlyozta, Magyarország tele van névtelen hősökkel Fotó: Szabó Péter Dániel

- Fontos feladat, hogy a magyar fiatalok szívében 1956 kerüljön ugyanarra a kiemelt helyre, mint 1848. Ebben pedig hatalmas a felelőssége a pedagógusoknak, akiknek köszönet jár odaadó munkájukért. Ezért is örömteli, hogy ötezernél is többen jelentkeztek az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében" című továbbképzésre. Javaslom a kormánynak, hogy a közelgő évfordulókhoz kapcsolódóan is legyenek hasonló képzési programok - mondta el Balog Zoltán.

A rendezvényen ott volt Schmidt Mária, a Terror Háza múzeum főigazgatója, aki a kenesei kerekasztal-beszélgetésen elmondta: 1956 a nemzeti összetartozás egyik legfontosabb szimbóluma, amely mára elfoglalta a helyét a történelmi emlékezetben. Az 1956-os emlékév kormánybiztosa hozzátette, a magyarokat érdekli a történelem. A sok új tudást pedig át kell adni a következő generációknak. Erről is szólt az 56-os emlékév, s a pedagógusoknak meghirdetett képzés, amelynek során 69 alkalommal 207 csoportban több mint ötezer tanár ismerhette meg a forradalomról a legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit. A résztvevők az e korszak tanítására vonatkozó, úgynevezett „jó gyakorlataik" megosztásával módszertani útmutatót is kaptak a korszak tanórai keretek közötti és azokon kívüli feldolgozásával kapcsolatban.