Veszprémben a választópolgárok óriási lélektani nyomás alatt voltak

- Fél évvel ezelőtt, munkába állása előtt beszélgettünk. A hangos meghallgatás után hogyan fogadták önt?

- Az előzetes várakozásaimmal ellentétben, az első perctől kezdve nem éreztem semmilyen hátrányos megkülönböztetést. Úgy gondoltam, a felhevült politikai hangulat, ami a meghallgatás utáni időszakban velem szemben és más biztosokkal szemben (voltunk hárman, négyen) megnyilvánult, esetleg a munkánkra is hatással lesz, de az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben is azt éreztem, hogy mindenki lezártnak tekintette azt a történetet, ami a meghallgatáson történt. Éppen ezért november elejétől már a munkára tudtam koncentrálni, ami sok szempontból az ember minden érzékszervét igénybe veszi – hiszen mégis külföldön, külföldiekkel, idegen nyelven folytatott munka -, az első időszakban meglehetősen intenzív koncentrációt igényelt.

- A feladatok is teljesen újak voltak.

- Azok is. Egyetemen oktattam, az oktatást ismerem, foglalkoztam kultúrával, de összességében ennek európai szintű problémahalmaza, illetve intézése új volt számomra. A tárca pozíciójának meghatározása szempontjából fontos, hogy a tárca mögött lévő költségvetés meglehetősen erős; ebben a hétéves időszakban körülbelül 24 milliárd euró áll rendelkezésre. Két nagy programja van a tárcának: az Erasmus+, ami diákcsere program lévén ismert, de sok (például sporttámogató, fordító, idegen nyelveket népszerűsítő) alprogramja van, illetve a Kreatív Európa, ami inkább a kulturális élet, művészek munkásságát, kulturális alkotások létrejöttét támogatja.Számos olyan célkitűzés van, amely tovább erősíti a portfóliót. Példaként említeném az Európa 2020 stratégia programot, melynek alapvető célja, hogy az Európai Unió versenyképes gazdaság legyen 2020-ra. Az öt nagy stratégiai célból kettő az oktatást érinti: az egyik a felsőoktatással kapcsolatos, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, a gyermekek lemorzsolódásának csökkentését tűzi ki célul. Az elmúlt hat hónap történéséhez tartoznak a Párizsban, Koppenhágában és Brüsszelben történt borzalmas terrorcselekmények. Miniszter kollégáimmal elkezdtünk dolgozni azon, hogy azonosítsuk, mit tud tenni az oktatás, a kultúra, illetve a sport a fiatalok radikalizálódása és a szélsőségek felszínre kerülése ellen. Március 17-én Párizsban összehívtunk egy rendkívüli miniszteri tanácsülést, most pedig találkoztam az európai ifjúsági szervezetek képviselőivel, ahol megkezdtük azt a munkát, hogy az ifjúsági szervezetek miként tudnak segíteni abban, hogy a radikalizálódó fiatalok számára Európában szimpatikus alternatívát nyújtsunk a nyugodt és a polgárokhoz méltó életre.

Navracsics Tibor a hétvégéket itthon tölti, Veszprémbe átlagosan kéthetente jön
Fotó: Balogh Ákos

- Ezért mondta azt egy konferencián, hogy oktatással tehetjük biztonságosabbá Európát?

- A döntéshozók sokszor leírják azzal az oktatást, hogy az csak a tanításról szól, holott Európa minden országában az egyik legfontosabb hosszú távú befektetés. Amilyen ma az oktatás színvonala, amilyen presztízsnek örvendenek a társadalomban a tanárok, amennyire versenyképes az ő tudásuk, annyira lesz versenyképes az oktatás a jövőben. Az alapvető szociális készségek elsajátítása, a demokráciában való részvétel, mind az iskolában tanulható meg.



- Az oktatáson kívül gyakran kérik más témákban is a véleményét.

- Sőt, a legtöbbször magyar belpolitikai kérdéseket tesznek fel nekem. Magyar politikus társaim gondoskodnak arról, hogy ne szakadjak el a magyar közélettől. Igyekszem a kérdésekre válaszolni, de a belpolitikába nem beavatkozni. Komolyan gondoltam, amit a meghallgatáson is mondtam, hogy kerülnöm kell a részrehajlást, a közösség érdekeit kell képviselnem. Ez nem azt jelenti, hogy nem tarthatok kapcsolatot a saját hazámmal, de azt, hogy a magyar kormánytól utasítást nem fogadhatok el és Magyarországot a többi tagállammal egyenlő bánásmódban kell részesítenem.



- Azt nyilatkozta, Brüsszelből durvának tűnik a magyar közbeszéd.

- Azt tapasztalom, amikor lefordítanak magyar vitákat, vagy politikai beszédeket - talán ez az, ami sok esetben félreértést is szül -, hogy a magyar politikusok érzelmileg sokkal erősebb nyelvezetet használnak. Ez még nem lenne probléma. Megkockáztatom, hogy a magyar politikusok túl sokszor szándékosan személyükben is bántják a partnert, személyeskedő, sértő kiszólásokat engednek meg. Ez egyrészt Európában megütközést kelt és a jelenlegi helyzetnél talán rosszabb képet alakítanak ki Magyarországról, ugyanakkor a viták rendezését sem segíti, hiszen ha valaki megsérti a másikat, a következő alkalommal nehezebb lesz együttműködni. Talán egy kicsit nyugodtabb politikai retorika többet segít.



- A magyar belpolitikára térve, hogyan értékeli a veszprémi és a tapolcai választás eredményét?

- Azt tudom mondani, amit a veszprémi választás estéjén is nyilatkoztam: a demokrácia működése a választók akaratán, többségi akaratán nyugszik. Bármennyire is meglepő egy választási eredmény, nyilván oka volt, hogy megszületett, a veszteseknek kell levonni a tanulságokat. A veszprémi Fideszben is elemezni kell, mi vezetett ehhez a súlyos vereséghez, mert ez egy súlyos vereség volt.



- Levonták már a tanulságokat? A vereség mennyiben a veszprémi Fidesz veresége és mennyiben az országos politika leképeződése?

- Egy országgyűlési választás, amikor nem általános, hanem egy-egy választókerületben való választásról van szó, mindig jelentős mértékben az országos politika tükröződése is. Veszprémben a választópolgárok óriási lélektani nyomás alatt voltak. Egy egész ország Veszprémre figyelt, azt sulykolták az embereknek, hogy a kétharmad megtörése a tét. A Fidesznek az az üzenete, hogy valójában egy, a választókerületért dolgozni akaró képviselőt kell megválasztani és nem a kétharmadon gondolkozni, nem talált meghallgatásra a választókerületben élők körében.

- Amennyiben az eredmény az országos politika tükröződése, úgy tűnik, nincs minden rendben. Egy interjúban a Fidesszel kapcsolatban azt nyilatkozta, „a törésvonalak a külső falakon is megjelentek”. A politikusok fúrják egymást, a média nyilvánossága előtt is.

- Annak idején én voltam az első, aki felvetettem azt a problémát, hogy talán mintha az utóbbi időben a polgári Magyarország gondolata eltűnedezőben lenne a Fidesz szóhasználatában. Örülök, hogy ennek hatására egyrészt volt egy vita, és azt látom, hogy a fideszes politikusok mindegyike hitet tett a polgári Magyarország mellett. Ez nem egy politikai termék, mi ebben hiszünk, tudjuk, hogy aki a Fideszt támogatja, annak van egy képe a polgári Magyarországról. Másrészt úgy gondolom, a Fidesznek valóban nagyon fontos erénye - és remélem, nemcsak volt, hanem jelen esetben is az – a kölcsönös lojalitás. A Fidesz politikusai mindig is lojálisak voltak egymáshoz. Ha ezt személyes ambíciók felülírják, akkor komoly problémákkal kell szembenézni.



- Megoldhatók ezek a problémák? Megállítható a válság?

- Az elmúlt évben volt három választás, amikor nagyon jó eredményt ért el a Fidesz, ezután egy olyan időszakban veszítettünk Veszprémben, amikor adóemelési javaslatok kerültek nyilvánosságra, ezek egy részét vissza is vonták. Ez nem az egész ciklusra jellemző közhangulat volt, hanem ott, akkor egy közhangulatra való reagálás. Ettől még nem gondolom, hogy a Fidesz válságban lenne, de jobban oda kell figyelniük a fideszes politikusoknak, hogy lojálisak legyenek egymáshoz.





- Azt mondják, a második ciklust mindig nehezebb tartalommal megtölteni, mint az elsőt.

- Téma van, sok a befejeznivaló. A közigazgatási reformban, ami az én nevemhez kötődik, és ami bizonyos értelemben készen van, még van tennivaló a következő években, például a közigazgatásban dolgozók fizetésének rendezése. Abban bízom, ezt most meg tudja tenni a kormány. Számos olyan terület van, ahol finomhangolásra, az elkezdett reformoknak a befejezésére lenne szükség.



- Belpolitikai kérdésekbe biztosként nem szólhat bele.

- Olyan értelemben nem veszek részt a Fidesz közéletében, hogy nem szólalok meg a kérdésekben. Az én döntésem, hogy nem jó, ha egy biztos beleszól a belpolitikai, pártpolitikai kérdésekbe. Ha Brüsszelbe jönnek politikusok, vagy akár itt, Magyarországon találkozom velük és megkérdezik, mi a véleményem a helyzetről, elmondom, ha nem kérdezik, nem mondom. Politikusként igyekeztem minden kérdésben véleményt formálni, most ha nem kérdezik, nem mondom.



- Kérdezik a véleményét?

- Meg szokták kérdezni.



- A távolabbi jövőt itthon vagy külföldön képzeli el?

- 2019 túl messze van ahhoz, hogy erről döntsek, akkor jár le a biztosi mandátumom. Az biztos, akárhogyan is alakul az életem, nekem van egy egyetemi oktatói életem (mégha ez most szünetel is) és azt sem tartom tragédiának, ha ott folytatom. Veszprémet valamilyen formában az életem részének tartom 2019-ig és 2019 után is.



- Milyen gyakran tud haza jönni?

- A hétvégéket itthon töltöm, a családdal. Veszprémbe átlagosan kéthetente jövök, veszek részt a veszprémi közéletben.