Jó szomszédság kellene - Nem tud megegyezni Kenese és Akarattya a vagyonmegosztásról

Vagyonmegosztási pert indított 2016. július 4-én a balatonkenesei önkormányzat a vagyonmegosztás és a belterületi ingatlan tekintetében. A keresetet első körben elutasított a bíróság - mondta lapunknak Matolcsy Gyöngyi balatonakarattyai polgármester, aki üdvözli a döntést, mert állítása szerint így leg-alább pont kerülhet az ügy végére.

- Mint ismert, 2012. augusztus 5-én nagy többséggel megszavazták a leválást az emberek Balatonakarattya önállóságáért, vagyis a Balatonkenesétől való elválást - idézte fel Matolcsy Gyöngyi, hozzáfűzve: a népszavazás 2014 októberében hatályos lett az önkormányzati választásokkal.

- Kezdetektől bíztunk abban, hogy meg tudunk egyezni a vagyonmegosztásban, illetőleg a külterületi határ tekintetében, de nem így történt - fejtette ki Matolcsy Gyöngyi.

Kiemelte: az ügy megnyugtató lezárása Balatonakarattya érdeke. Megjegyezte, a helyzettel kapcsolatban jelentős a félretájékoztatás a kenesei polgármester részéről. Balatonakarattya ugyanis máig nem kapta meg az őt megillető törzsvagyont és a határon belüli vagyont, így az utakat, közműveket, közvilágítást sem - húzta alá Matolcsy Gyöngyi.

Példaként említette, hogy a földhivatali iratokban az összes, Balatonakarattyán lévő vagyontárgy még balatonkenesei tulajdonként szerepel, emiatt Balatonakarattya nem tud önállóan pénzügyi forrásokra pályázni, így nincs lehetősége a fejlesztésekre sem.

A polgármester asszony sajnálja, hogy a balatonkenesei polgármester vitatja a népszavazás által meghatározott belterületi határvonalat, ezzel nem fogadja el a köztársasági elnöki határozatot, mely Akarattyát önálló községnek nyilvánította.

Tömör István leszögezte, a vagyonmegosztást törvényesen, szerződéssel, bíróság előtti megállapodással kívánják megoldani, védve ezzel a balatonkenesei emberek tulajdonát és érdekeit.

Kezdetektől bíztunk abban, hogy meg tudunk egyezni a vagyonmegosztásban, illetőleg a külterületi határ tekintetében, de nem így történt - fejtette ki Matolcsy Gyöngyi

Matolcsy Gyöngyi szerint a kenesei polgármester ezen álláspontja azért is érthetetlen, mert azt a civil kezdeményezésre a leválni szándékozó, akarattyaiakból álló előkészítő bizottság éppen a kenesei polgármesteri hivatal adatai alapján határozta meg.

- Sajnos máig nem történt semmi a vagyonmegosztás ügyében, erről sokszor tárgyalt a két testület, és közel is álltunk a részmegállapodásokhoz, ami végül az utolsó pillanatban mégis meghiúsult - fogalmazott a balatonakarattyai polgármester. Szerinte a kenesei polgármester - számára érthetetlen okból - feszült helyzetet tart fenn a két település között, és Balatonakarattyára mint ellenségre tekint, noha mindkét fél alapvető érdeke lenne a jó szomszédság, a jó viszony a fejlődés érdekében.

Tömör István, Balatonkenese polgármestere lapunknak azt mondta:

- Az elmúlt másfél év eredménytelen egyeztetései és tárgyalásai után önkormányzatunk képviselő-testülete úgy döntött 2016. június 30-án, hogy a Balatonakarattyával való vagyonmegosztási megállapodást jogi útra tereli.

A polgármester hozzátette, ezzel a jogi eszközzel próbálják elérni, hogy a bíróság előtt szülessen megállapodás a két település között, így rövidítve a túl hosszúra nyúlt egyeztetési időszakot.

Tömör István cáfolta az általa mendemondáknak nevezett állításokat, melyek szerint a bíróság a vagyonmegosztással kapcsolatos beadványukat elutasította volna.

- Az elmúlt másfél esztendőben a kétoldalú tárgyalások során sajnos jelentős előrelépés nem történt, mert nem tudtak olyan közös álláspontot kialakítani, mely mindkét település testületének megfelelt volna - magyarázta Tömör István.

Hozzátette: ez történt a határvonal tekintetében is, mellyel a kezdetektől fogva nem értettek egyet Kenesén, de erről a felvetésükről Balatonakarattya tárgyalni sem volt hajlandó.

Tömör István szerint a határvonalat a két település képviselőinek közösen kellett volna megjelölnie, és nem önhatalmúan a balatonakarattyai leválást előkészítő bizottságnak.

- A leválás időszakában minden adatot, amit Akarattya kért, korlátozás nélkül rendelkezésükre bocsátotta hivatalunk, ám ez nem jelenti azt, hogy az abból készített anyaggal polgármesteri hivatalunk, illetve önkormányzatunk bármilyen módon is egyetértene - fogalmazott.

A polgármester akkor az ezzel kapcsolatos kifogásaikat, kételyeiket írásban is jelezte a döntéshozóknak, a kormányhivatalon keresztül a köztársasági elnöknek.

Tömör István hivatkozik arra, hogy a leválás kezdetekor érvényes önkormányzati törvény szerint a leválás időpontja után, tehát 2014. október 12-e után fél éven belül kell a határvonalban és a vagyonmegosztásban megállapodni. A leválás közben, 2013. január 1-jével azonban új törvény lépett hatályba, mely szerint a leválást érintő népszavazás előtt a településrészeknek meg kell állapodni a határvonalról, majd ezt követően a leválni kívánó településrészen népszavazással dönt az ott élő közösség a szándékáról, ez-után a határvonaltól eltérni már nem lehet.

- Az akarattyai álláspont szerint a két törvényből olvassák össze a számukra kedvezőt, amit nem tudunk elfogadni, tekintve, hogy a történtek alapján Kenesének nem volt módja a határvonalba beleszólni. Az általuk megjelölt határvonallal a lakosság 25 százaléka, mely Akarattyán él, vinné a terület 43 százalékát, a hat strandból négyet - sorolta Tömör István.

- Ami a törzsvagyont illeti, Akarattya gyakorlatilag ennek birtokában van, de csak minden, a vagyonmegosztással kapcsolatos megállapodás után tudjuk jogszerűen átadni a tulajdonjogot - magyarázta a polgármester, aki végül leszögezte: - A vagyonmegosztást törvényesen, szerződéssel, bíróság előtti megállapodás-sal kívánjuk megoldani, védve ezzel a balatonkenesei emberek tulajdonát és érdekeit.

Miért nincs itt békesség?

Miért nem a Balatonról, a nyárról, a kitűnő programokról, a finom helyi nedűkről beszélünk? Miért nem örülünk annak, hogy itt egyelőre még béke van, és nem kell rettegni az utcákon, mint Európa más országaiban - és tulajdonképpen az egész világon! Ezt kérdezték az emberek, akiket megszólítottunk Balatonakarattyán és Balatonkenesén a leválásról és a településrészek közötti, előttük is ismert nézetkülönbségekről érdeklődve. Az emberek azt nem értették, azt sajnálták, hogy vajon miért nem arról szólnak a hírek, hogy milyen gyönyörű a nyár, hogy itt van kéznyújtásnyira a kristálytiszta vizű Balaton, és rá-adásul számtalan jobbnál jobb program várja az érdeklődőket, melyekért sokan keményen dolgoztak, és teszik ezt nap mint nap egész szezonban, hogy az érdeklődők jól szórakozhassanak. Mindemellett tele van a part vendéggel, hazaival és külföldivel egyaránt. A megszólított járókelők, idelátogatók megjegyezték, már csak az idegenforgalom miatt sem szerencsés, hogy a hírek már régóta arról szólnak, hogy ezeken a településeken, Balatonakarattyán és Balatonkenesén - melyek évtizedekig éltek egymás mellett, illetve együtt - nincs békesség, egyetértés. Az átlagemberek nem ismerik a részleteket, és azt mondták, őket nem is érdeklik ezek, ők csak arra vágynak, hogy egy békétlen, a biztonság tekintetében megroppant világban legyen béke a Balaton mentén! Hozzátették, ők csak azt szeretnék, hogy nyugodtan élhessenek, strandolhassanak, sétálhassanak családjaikkal, gyerekeikkel a parton, és mielőbb arról értesüljenek, hogy megegyeztek az illetékesek. Úgy legyen!