Hírek

2017.03.06. 21:25

Hosszú út az igazságig - 1956 a történelmünkről, a múltunkról szól

Megpróbálom kívülről nézni a kultúránkat, mely egyszerre megtermékenyítő és óriási kisugárzással bír – mondta el Bogyay Katalin nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője a Pannon Egyetemen Az 1956-os forradalom és 60. évfordulója az ENSZ-ben című előadásában.

Leitner Vera

Bogyay Katalin elmesélte, már szülővárosában, Móron megfigyelte, miként viszonyulnak – akár félelemből is – a különböző kultúrából érkező emberek egymáshoz, ezért szerette volna megtudni, mi szükséges az emberek közti hídteremtéshez. – Ezek a hidak nem a kormányok, hanem az oktatás, a kultúra útján épülnek, személyesen. A kezdeményező mindenkiben ott van – hangsúlyozta, majd ismertette az 1956-os forradalom fordulatokban gazdag diplomáciai hátterét, melynek több részletét ma is homály fedi. – A közgyűlés 1957. január 10-én hozta létre az 1956-os magyar forradalom eseményeit vizsgáló különbizottságot.

Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet a Pannon Egyetemen Az 1956-os forradalom és 60. évfordulója az ENSZ-ben címmel tartott előadást

Az ENSZ akkori főtitkára, Dag Hammarskjöld a bizottság másodtitkárává Povl Bang-Jensen dán diplomatát nevezte ki, aki ténylegesen azonosult a rábízott magyar üggyel, ezért nem akarta kiadni az ENSZ-ben meghallgatott, külföldön élő magyar tanúk neveit, attól tartva, hogy otthon maradt családtagjaikat atrocitások érhetik. Hammarskjöld emiatt fegyelmi eljárást is indított Bang-Jensen ellen, akit fokozatosan ellehetetlenítettek, megaláztak, majd 1959 november végén holtan találtak egy New York-i parkban, jobb halántékán lőtt sebbel. Az esetet igyekeztek öngyilkosságnak álcázni, azonban a dán dip- lomata balkezes volt.

- Az ügynek a Pannon Egyetemhez köthető vetülete is van, Nagy András író, egyetemi tanár volt a téma első magyarországi kutatója. Huszonöt éve foglalkozik a témával, azóta folyamatosan kérte az ENSZ-től az aktákat, azonban ezekhez nem férhetett hozzá senki.

Fotó: Pesthy Márton

Bogyay Katalin mindent elkövetett, hogy megnyissák az ENSZ levéltárában elzárt iratokat, ezért az orosz és az amerikai nagykövet együttműködését is kérte, akik az ügy mellé álltak. Ez nem aktuálpolitika, hanem a történelem, a múltunk, tette hozzá.

- Ma már több akta hozzáférhető, néhány az ENSZ honlapján is elérhetővé válik - mondta el a nagykövet. A szervezet New York-i székházában minden évben megtartott világgála fő témája tavaly az '56-os magyar események 60. évfordulója volt. - Arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy mit tett a magyar nép a szabadságjogokért. A magunk tanulságait egy olyan kontextusba helyeztük, melyhez a világ számos pontján tudnak kötődni az emberek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!