Hamvazószerdán kezdődik nagyböjt ideje - Amennyiben a kúra mértékletes, jó hatással van az egészségre

Lényege a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére való felkészülés a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás révén. A vallásos gyakorlat középpontjában a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll, kifejezve az ember Isten iránti szeretetét. A nagyböjt időtartama negyven nap. Jézus 40 napot böjtölt a pusztában, 40 napig tartott a víz-özön, 40 évig vándorolt a zsidó nép a pusztában, 40 napot töltött és böjtölt Mózes a Sínai-hegyen mielőtt megkapta a Tízparancsolatot. A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak (mivel minden vasárnap Krisztus feltámadásának emlékünnepe), ezért a böjti időszak a 7. század óta hamvazószerdával kezdődik.

A katolikus egyházban a böjt magában foglalja a testi böjtöt, az önmegtartóztatást, de az imádságot, alamizsnálkodást is. Vannak szigorú, enyhített böjti napok és megtartóztatási napok, sokan azonban nemcsak a húsevéstől tartózkodnak, de lemondanak más élvezetekről: alkoholról, dohányzásról, kávéról, édességről, tévénézésről, internetről, szórakozásról. A böjt a mértékletesség erényének cselekedete, erkölcsi meggondolásból fakadó önmegtagadás, főként az érzéki élvezetektől való tartózkodás. Célja a lélek fölemelése a testi vágyak megfékezésével, s a bűnbánat kifejezése.

A protestáns egyházakban a klasszikus értelemben vett böjt szinte teljesen kikopott. Míg a huszadik század elején protestáns vidékeken is megtartották a nagyböjtöt, addig ma a böjtnek sokkal inkább a spirituális oldalát hangsúlyozzák, mint ahogy Gyökössy Endre református lelkipásztor és pszichológus teszi meditációjában: „Úgy érzem, manapság sokkal inkább a szemünket és a fülünket kell meg böjtöltetni, hogy Isten halk és szelíd hangját meghalljuk, amely felülről és mégis belülről akar hozzánk szólni”.

A böjt nemcsak egy vallásosan becsomagolt fogyókúra vagy méregtelenítés, hiszen a böjt lényege az volna, hogy egy megrendültebb állapotban átéljük saját gyöngeségünket, mégis vannak, akik a böjtöt összekötik egy testi megújulással, tisztítókúrával. Nagy Károly és Szaffina nyers vegán szakértők szerint a zöld levek fogyasztása jó hatással van a szervezetünkre.

Fotó: Balogh Ákos

Úgy vélik, ahhoz, hogy elegendő fehérjéhez jussunk, és úgy, hogy élő enzimekhez is egyben, amely táplálja szervezetünket, sok zöld, ehető növényi levelet kellene elrágcsálnunk, minél zöldebb, annál gazdagabb klorofillban, így közvetlenül vehetjük fel a nap energiáját a leveleken keresztül, és hozzájuthatunk még sok értékes tápanyaghoz, vitaminhoz. A klorofillban, tápanyagban és élő enzimekben gazdag növények feltöltenek bennünket egész napra életenergiával. A zöld növények gazdagok vitaminban és ásványi anyagban, élő, energiát adó enzimeket kapunk általa, közvetlenül a természettől.

Mihályfiné Frómann Edit, a Csolnoky Ferenc Kórház dietetikusa elmondta, amennyiben a böjt mértékletes, akkor jó hatással van az egészségre: erősíti az immunrendszert, hasznos a szív- és érrendszernek, csökkentheti a koleszterinszintet, és fogyni is lehet vele. A negyvennapos böjt során ugyanis az alkoholt, a húsféléket és a zsírban, cukorban gazdag ételeket kell mellőzni, így a kisebb táplálékbevitel miatt a szervezet kisebb energiát fordít a tápanyag-feldolgozásra, magyarázza a dietetikus. Emellett egy tisztulási folyamat is elindul a szervezetben, mert elkezdenek lebomlani azok a méreganyagok - színezékek, tartósítószerek, állományjavítók -, amelyek korábban felhalmozódtak a zsírszövetekben. A böjt hatására fejfájás, fokozódó fáradtságérzet léphet fel az első napokban, valamint bőrhibák is kialakulhatnak, ezek a panaszok azonban csak néhány napig jelentkeznek.

A szakember azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy egy radikális és tartós változtatás - például, ha valaki egyik napról a másikra teljesen megvonja magától a fehérjéket tartalmazó ételeket - miatt felborulhat az anyagcsere-háztartás, ezért érdemes konzultálni szakemberrel a komolyabb diéta, böjt megkezdése előtt.

A böjtölést nem javasolja a nehéz fizikai munkát végzőknek, a gyerekeknek, a kismamáknak és a betegeknek. A dietetikus úgy véli, aki a negyven nap alatt alkalmazkodik a mértékletes fehérje-, zsír- és cukorbevitelhez, annak javul a közérzete, és a szervezete sem kívánja majd a böjt letelte után a korábbi energiagazdag táplálékbevitelt.