2016.07.26. 20:00
Erős viharok villámokkal - Nincs védelem?
Szélsőséges az időjárás, gyakoriak a szokatlanul erős viharok, mennydörgéssel, villámlással, orkán erejű széllel, a minap tojásnagyságú jegek okoztak jelentős károkat a Balatonnál. Sajnos megyénkben is mind többször előfordul, hogy olyan szomorú eseményekről tudósítunk, amikor villámcsapás miatt égett le az emberek otthona, több ilyen tragédiáról is írtunk már lapunkban.
Berta István egyetemi tanárt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamos energetika tanszék nagyfeszültségű technika és berendezések csoport képviseletében arról kérdeztük, mi is valójában a villámlás és hogyan lehet védekezni ellene, lehetséges-e egyáltalán.
A szakember érdeklődésükre kifejtette, a lakóházak tervezője és kivitelezője az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik arról, hogy adott épületen megfelelő külső és belső villámvédelem legyen. Mint az egyetemi tanár kiemelte, az európai szabvány szerinti villámhárítókat rendszeresen karban kell tartani és hatévente ellenőriztetni kell villamos szakemberrel. Berta István úgy fogalmazott, természetesen tökéletes védelem nincs, mert ezerévente jöhet egy olyan nagy erejű villám, amitől kigyulladhat egy ház, de ami ellen nem éri meg védekezni. Az épületben a villamos készülékek védelméért másodlagos, belső villámvédelmet is ki kell építeni.
A villámlás fenséges természeti jelenség, ősidők óta félünk tőle, holtbiztos védekezés nincs ellene Fotó: Balogh Ákos
A villámról mint természeti jelenségről elmondta, nagyáramú, természetes légköri villamos kisülés. Áramerősségének legnagyobb értéke általában a 20-30 ezer amper, de kivételes esetekben meghaladhatja a 3 900 ezer ampert is. A villám keletkezését a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak feltöltődése okozza. A villámot az előkisülés és ellenkisülés vezető (ionizált) csatornája vezeti be, amely több lépésben ionizálja a levegőt. A villámhárító úgy működik, hogy felkínálunk a villámnak egy biztonságos becsapódási pontot az épület tetején és felkínálunk egy biztonságos utat a villám áramának a földbe. A villám véletlenszerű jelenség, nem tudjuk, mikor, hol következik be és mekkora erejű.
- Sok száz éves adatok szerint hazánkban 2-2,5 villámcsapás alakul ki évente négyzetkilométerenként, a legjellemzőbb a középhegységeknél, valamint környékükön. A Bakony, Veszprém és a Balaton környéke a veszélyeztetett területek közé tartozik - emelte ki Berta István.
