Elevenen élnek a hagyományok - Kiscsőszön még termelnek, állatokat tartanak a lakosok

Miközben a népesség fogy, a falu ismertsége és elismertsége egyre nő. Kovács Norbert Cimbi, az ismert néptáncos táborokat szervez, a jövő júliusban már tizenkettedik alkalommal rendezi a Pajtafesztivált, amelyre a tengeren túlról is érkeznek magyarországi kötődésű néptáncosok. Egy vállalkozó nemrég falusi vendéglátó helyet épített. A falugondnoki szolgálat a megyében az elsők között kezdte meg Kiscsőszön a működését. Szükség is van rá, az idősödő lakosságnak fontos a segítség.

A polgármestertől megtudtuk, hogy a települést Csősz néven 1211-ben említik először a fennmaradt írások. Nevének eredete, hogy a királyi tárnokok birtokainak csősz őrzői éltek ott. A terület később a tihanyi apátsághoz, majd a premontrei apácákhoz tartozott. Kiscsőszként 1905-től jegyzik. Fejér megyében is volt egy Csősz nevű település, és megkülönböztetésül, mivel ez volt a kisebb, lett Kiscsősz.

Üveges Zsolt a halastónál

- A legjobb helyzetben az első öt évben voltak az önkormányzatok - emlékezett vissza  a polgármester. - Akkor építettük például saját erőből az orvosi rendelőt. Ma ez pályázati forrásból is nehéz volna. Akkor jutott pénz fejlesztésre is a normatívából. A legnehezebb évünk 2013 volt, amikor forráshiányosak lettünk, és azért, hogy támogatásra pályázhassunk, be kellett vezetnünk az iparűzési adót. Nehéz döntés volt. Azért, hogy ne legyen túl nagy teher a vállalkozóknak, csupán egy százalékban határoztuk meg annak a mértékét.

Helyben mezőgazdasági vállalkozások adnak munkát többeknek, az alapellátást  biztosító élelmiszerboltot szintén vállalkozó üzemelteti.

A falusi vendégház udvarára kutat is építettek

A falu melletti területet sokáig a termelőszövetkezet használta, jelenleg egyéni vagy társas vállalkozások folytatnak azon tevékenységet.

Üveges Zsolt tehenészetet vezet. Jelenleg négy alkalmazottat foglalkoztat. Az állatok sok munkát adnak, tartásuk komoly felelősséggel jár.

- Én iszkázi vagyok, feleségem csöglei, közös életünket már Kiscsőszön kezdtük, ahova nagyapám által kötődők - tudtuk meg Üveges Zsolttól. - Korábban termelőszövetkezetben dolgoztam, szerettem a mezőgazdasági munkát, így természetes volt, hogy az ágazatban maradok. Örömmel látom, hogy fiunk, aki egyházi gimnáziumban tanul, szintén megszerette az állatgondozást. Hétvégén, amikor itthon van, korán kel, és jön ki velünk. Nem én kérem, ő akar segíteni.

Kiss Ferenc polgármester 25 éve vezeti a települést

A családi vállalkozás nemrég falusi vendégfogadóval bővült. Az építkezésnél a falusi jelleg megőrzése volt a céljuk. Az udvaron kutat állítottak fel, hátul szalonnasütő és halastó várja a nagyváros zajától távol pihenni vágyókat. A vendég, ha érdekli, megnézheti a fejést, az állatok gondozását. A birtokhoz lovak is tartoznak.

Kiscsősz még őrzi a falusi hagyományokat. A kerteket művelik, a háztájiban termett zöldségekből még a városon élő gyerekeknek, unokáknak is jut. Aki teheti, hétvégén hazatér, hogy segítsen a munkákban idős szüleinek. Kiscsőszön még állatokat is tartanak, sok háznál van sertés vagy tyúk, igaz, csak annyi, amennyi a család hússzükségletét fedezi.

A község másik erőssége a néphagyományok, a néptánc, a falusi szokások őrzése.

Kovács Norbert Cimbi, örökös aranysarkantyús néptáncos, táncoktató több, mint egy évtizede költözött vissza a községbe, ahol édesanyja, nagybátyja és nagynénje is lakik. Az oktatás mellett hamarosan Kiscsőszön is szervezni kezdte a programokat. Néptánc táborokat szervezett gyerekeknek, felnőtteknek, elismert oktatókat hívott meg. Később jöttek a népi zenekarok is. Felelevenítették a régi falusi disznóvágás és disznótor hagyományait. Minden programra meghívták a falubelieket is. Ahogy teltek az évek, úgy jöttek egyre többen és mind messzebbről.

A Rackajam gyakori vendég Cimbinél, most éppen felvételt készítettek

Először Magyarország területéről érkeztek, majd a határon túli magyarlakta vidékről, jelenleg már Uruquayban és Montrealban is tudják, hol található Kiscsősz. A tengeren túlról érkezetteknek vannak magyar gyökereik, vannak, akik már a kivándoroltak harmadik-negyedik generációs leszármazottai.

- A városokban megtanulják az érdeklődők a népi hagyományokat, nálunk pedig igazi falusi környezetben  megélik azokat - mondta Cimbi. - Környezetünket, otthonunkat is egykori paraszti bútorokkal rendeztük be. A látogatókat a lakásunkba is meghívjuk. Sokan csodálkoznak, hogy ilyent eddig csak filmekben vagy fotókon láttak.

Gaschler Beáta és Cimbi nem csak oktatják, élik is a hagyományokat

A lakóház végében pajtát építettek fából, melegebb hónapokban ott tartják a táncházat, a képzéseket.  A résztvevő úgy érzi magát, mintha a múlt század elejei falusi környezetbe került volna. Hátul a karámban lovakat tart a néptáncos. A régi falusi élet elképzelhetetlen volt a munkára és közlekedésre is használt állatok nélkül. Megépült egy interaktív kiállítótér és egy próbaterem is, szálláslehetőséggel, konyhával. A teremben november végén épp a Rackajam gyakorolt és készített felvételt. A zenészektől megtudtuk, sok rendezvényen, többek között a Pajtafesztiválon is felléptek népes közönség előtt. Szeretnek a faluba járni, az emberek kedvesek, többeket név szerint ismernek már. Nyoma sincs a nagyvárosban megszokott idegességnek és rohanó életmódnak.

Bea és Cimbi portája is a hagyományok ápolása jegyében készült

A másik helyiségben a tíz esztendős Antal Adorjánt készítette fel Cimbi a Felszállott a páva televíziós vetélkedőre. A kisfiú fáradhatatlanul ropta a legényest. Édesapjától, a szintén elismert néptáncos Antal Zsolttól megtudtuk, hogy fiát az előválogatón alkalmasnak tartotta a zsűri a további versenyzésre, mentorának Cimbit jelölték ki, aki meghívta a családot Kiscsőszre. Amíg Adorján gyakorol, ő és felesége körülnézett a faluban. Izgulnak Adorjánért, azt pedig, hogy eljutottak Kiscsőszre, jutalomnak tartják a sok befektetett munkáért, amellyel a gyakorlás jár.

Cimbi a környező iskolákban az alapfokú művészeti oktatás keretében tanít néptáncot. Több oktatót alkalmaz, így a térség a fiatal értelmiség számára is vonzóvá válik.

Az erdélyi Csíkmadarasról érkezett Antal Adorján Cimbi vezetésével készül a Felszállott a páva műsorra. A kisfiút edesapja, Antal Zsolt is elkísérte

Az ott élő fiatalok egy része is inkább vállalja a munkába való mindennapos utazást, és helyben alapít családot. Az idén és tavaly is egy-egy gyerek született.

Minden évben 20-22 tizennégy éven aluli kap csomagot Mikuláskor. A gyerekek és az idősek karácsonyra kapnak támogatást az önkormányzattól. A községnek már az 1600-as években volt kápolnája. A templomban minden vasárnap délelőtt tart misét Bali Tibor külsővati plébános. Karácsony közeledtekor a templomban felállítják az adventi koszorút.