Drónok: átok vagy áldás?

Megoszlanak a vélemények a személyzet nélküli léági járművekről, előlük nincs menekvés. Látják, mit csinálnak egy luxusvilla medencéjénél, de egyre gyakoribb harcászati célú alkalmazása is, és egyre többen fotóznak, videóznak vele. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala (NKHLH) szigorúan szabályozza működését.

Auerbach Róbert fotókat, videókat készít drónnal
Fotó: Baksa Gyöngyi

A drónról, amely nevét az angol drone, azaz here, illetve méh szó után kapta a légügyi hivatal közölte: minden pilóta nélküli légijárműre vonatkozik a légiközlekedésről szóló törvény. Működésükre nincs egységes uniós szabályozás, nemzetközi szervezetek jelenleg is dolgoznak a szabályozáson. Használatához a hivatalnál hatósági engedélyt kell kérni, kivéve, ha valaki hobbi célra alkalmazza. Ugyanakkor a légijármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli, ha használatakor baleset történik, vagy anyagi kárt okoz. Ezért - fogalmaz a légügyi hivatal - ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokán hazsnálni, közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni. Bármilyen kárnál a hivatal adott eset tükrében bírságot szabhat ki, amely adott esetben akár 100 milliós is lehet. A pápai Auerbach Róbert több mint tíz éve készít fotókat, videofelvételeket drónokkal, amiket távirányítóval irányít. Ezeket az eszközöket még külföldön vette, mert náluk akkor még nem lehetett kapni. – Egyedi és különleges fotókat csak drónokkal lehet készíteni  – szögezte le. A világban pedig már tombol a csúcstechnika, a drónokat okostelefonnal, táblagéppel is működtetik, de az USA - ban kereskedelmi célra is alkalmazzák az önvezérelt drónt, ami ha kell, hát egy hajón teszi le a megrendelt árut az ügyfél lába elé.