Drága kenyér! - Nehéz helyzetben a pékek

A sütőipar helyzetéről szervezett tárgyalást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Magyar Pékszövetség és három kiskereskedelmi lánc részvételével. A február 2-án rendezett megbeszélésen Szilágyi Péter, a Magyar Pékszövetség tanácsadója elmondta, hosszú évek óta nehéz helyzetben van a sütőipar, a vállalkozások eredménye elmarad az – amúgy is alacsony eredményességű – élelmiszeripari ágazat számaitól. A sütőipari vállalkozások árbevétel-arányos bruttó jövedelmezősége két százalék körül alakul, ez az alacsony eredményszint nem teszi lehetővé a szükséges fejlesztések, korszerűsítések végrehajtását. Hozzátette, a sütőipar az egyik leginkább kézimunka-igényes szakágazat, ezért a munkaerő költségének változásai az átlagnál érzékenyebben érintik a sütőipari vállalkozásokat. Továbbá hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, hogy legalább a munkaerőköltség növekedését érvényesíteni tudják az áraikban – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében, amelyben Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, a sütőipar helyzetének rendezetlensége esetén félő, hogy nő a szürkegazdaság aránya az ágazatban, vagy a termékek minőségének romlásával kell számolnia a fogyasztóknak.

Szabó-Rácz Andrea vevő a frissen vásárolt kenyérrel a kezében az egyik pápai albán pékségben Fotó: a szerző

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke jelezte, hogy más élelmiszeripari ágazatok is hasonló helyzetben vannak, hiszen a munkaerő-költségek náluk is jelentős mértékben emelkedtek. Hozzátette, az Eurostat adatai szerint 1 kilogramm fehér kenyér ára az Európai Unióban átlagosan 2,1 euró, Magyarországon csupán 0,88 euró; a közösségben ennél csak Bulgáriában alacsonyabb a kenyér ára. A hazai sütőiparban körülbelül ezer vállalkozás működik, a szakágazat bruttó termelési értéke mintegy 156 milliárd forint. A sütőipar megközelítőleg 23 ezer főt foglalkoztat. Az egy főre eső éves kenyérfogyasztás 37 kilogramm körül alakul.

Februártól akár 10-15 százalékkal is megugorhat a kenyér, a zsemle és a kifli ára. A többi terméknél pedig a 30 százalékos emelés sem elképzelhetetlen – írja a 24.hu.

Utoljára 2011-ben emeltek árat a pékségek. De vannak kivételek, több felkapott pékség nem várt eddig, szinte évente módosította az árait, ennek ellenére nem koptak el a vásárlók. Hazánkban jelenleg 600 körüli a magyar sütőipari vállalkozások száma, ebből a pékszövetség szerint 200 még az idén bezár, éppen a költségek emelkedése és a kisebb forgalom miatt. Ugyanakkor 500-600 között van az albán pékségek száma is hazánkban. Körülbelül 15 százalékos áremelésre kell számítani. A fehér kenyér kilója, ha eddig 260 forintba került, akkor 280-300 között állhat meg. Érdekesség, hogy egyre kevesebb kenyeret eszünk. Míg 2002-ben 62,7 kilogramm kenyeret fogyasztott el egy ember itthon, addig 2014-ben 36,9 kilogrammra csökkent ez az éves mennyiség. A házi jellegű kenyér elnevezés megszűnik, helyette kézműves kenyér megnevezés lesz – írja a teol.hu.

Az általunk megkeresett három pápai pékségnél változatos a helyzet. Az egyik jól menő, albán pékségben két éve emelték meg a saját termékeit árát 20-30 forinttal, a kenyerekét nem, és nem is tervezik, hacsak nem emelkedik a liszt ára. Egy másik pékségben elmondták, hogy 2011 óta nemhogy drágultak a kenyereik, épphogy olcsóbbak lettek, betervezett emelésről nem tudott információval szolgálni az eladó. A harmadik pékség eladója viszont közölte, hogy két hete emelték meg az áraikat, vevőiknek átlagban 25-30 forinttal kell többet fizetniük a pékáruért.