A CEU meg tud felelni a feltételeknek

Lázár János kiemelte: az oktatás területén egyenlő esélyeket akarnak, világos versenyszabályokat, hogy a magyar egyetemek versenyhátránya megszűnjön. Kijelentette: az ügyben "készek vagyunk válaszolni" Brüsszelnek, Washingtonnak és Berlinnek is.

Kifejtette: felmérték a Magyarországon működő külföldi egyetemeket, ennek eredménye lett egy jelentés, és abból következett a törvény. Más országok szabályozásából látható, hogy az állam a szuverenitási jogával élve, mindenhol szabályozza a külföldi egyetemek alapítását, működését - közölte, hozzátéve: úgy látja, az ügyben politikai hisztériakeltés zajlik.

Lázár János szerint megtörni látszik a konszenzus arról, hogy ha a választott képviselők hoznak egy törvényt, az mindenkire vonatkozik. Közölte: az új szabályozásban azt javasolták, hogy legyen esélyegyenlőség az egyetemek között, fair és normális viszonyok legyenek, tényleges, államilag elismert felsőoktatási tevékenységet folytassanak a külföldi egyetemek származási országukban, és legyen nemzetközi szerződés a két ország között az intézményről.

A CEU meg tud felelni ezeknek a feltételeknek, a szabályozás nem aránytalan, nem diszkriminatív, és átlátható rendszert teremt - vélte. Kiemelte: a CEU komoly eredményeket ért el több területen, kialakult egy szellemi holdudvara, amely elfogult az egyetem érdekében, de ők sem vitathatják, hogy a parlamentnek joga van szabályozni, milyen feltételekkel szerezhet egy egyetem működési engedélyt, és a CEU-nak nem okozhat gondot teljesíteni e feltételeket.

Lázár János a sajtótájékoztatón MTI-fotó: Illyés Tibor

Kérdésre közölte: a The Times cikke, Magyarország és Lengyelország esetleges kizárása az unióból nem komoly hír, de jelzésértékű, hogy Magyarországra nyomást gyakorolnak a bevándorlás és a migráció kérdésében.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar kormánynak Soros Györggyel van baja, de ennek nincs köze a CEU-hoz. Közölte: a magyar származású amerikai üzletembernek a bevándorlással kapcsolatban kifejtett véleménye miatt van vita, de a két ügyet külön kell kezelni.

Lázár János azt is jelezte: május 10-én tartják a kvótapert az Európai Unió Bíróságán, ahová Magyarország fordult, hogy megakadályozza a kvótadöntés kötelező jellegét. A következő hetekben arra kell számítani - mondta -, hogy nyomás alá akarják majd helyezni Magyarországot. El akarják ugyanis érni, hogy Magyarország vegyen részt a migránsok kvóta szerinti szétosztásában.

A Miniszterelnökség vezetője három fontos célt jelölt meg a jövő évi büdzsével kapcsolatban: a teljes foglalkoztatás érdekében szükséges lépések megtételét, a családok támogatását és a biztonság garantálását. A legfontosabb a gazdasági stabilitás biztosítása - hangoztatta, kérdésekre pedig azt is közölte, hogy 2018-ban változatlan mértékű személyi jövedelemadót terveznek. A reklámadó jövő évi mértékéről még nincs döntés - jelezte.

A kormány áttekintette Paks II. helyzetét is - közölte, tudatva: megkezdődött a bővítés műszaki és pénzügyi szerződésének hatályba léptetése. A tárcavezető beszámolt arról is, hogy a kormány még idén bevezeti az e-számlát, amelyhez kezdetben önkéntes lesz a csat-lakozás. Elmondta továbbá, hogy a kormány döntése alapján hatályon kívül helyezik azokat a rendeleteket, amelyek szerint fennmaradási engedélyt kellene kérni a háztartási célú kutakra.

A tárcavezető hangsúlyozta: a kormány döntése szerint a 2016. január 1-jén hatályos állapotot kell visszaállítani, így a tavaly született rendeleteket hatályon kívül kell helyezni. Senkit nem kényszerítenek arra, hogy a több évtizede használt kutat újra engedélyeztesse több százezer forintért - közölte.