Börtönbüfé - vidéki vegyesbolt

Az elmúlt években valamennyi külső vállalkozót felváltották a büntetés-végrehajtás alkalmazottai a börtönök büféjében. Veszprémben már két éve átálltak erre a rendszerre, ahol a kötelező havi két nyitva tartás helyett három csütörtökön vásárolhatnak a mini vegyesboltban a fogvatartottak. Az úgynevezett kiétkeztetést a bentlakók spájznak nevezik.

- Az átlagos létszámunk 200-250 fő között mozog, akik havonta legalább egyszer megfordulnak a büfében - mondja Németh Éva ezredes, az intézmény parancsnoka. - Gyakoribb vásárlók azok, akik dolgoznak idebent - jelenleg 45-en vannak, köztük szakácsok, takarítók, karbantartók -, ők ugyanis havonta 35-37 ezer forintot keresnek, amiből levonjuk a napi 465 forintos hozzájárulást a tartási költségekhez, a szabadulásra kötelezően tartalékolandó összeget, valamint az olyan tartozásokat, mint kártérítés, gyermektartás, vagy más követelések. Készpénzt a fogvatartottaink nem kapnak, a keresetük rákerül a letéti számlájukra, onnan pedig az itteni kártyájukra, amelynek segítségével fizetnek a büfében. Hiába vannak az illetőnek gazdag rokonai, utalhatnak neki akár több millió forintot, akkor sem használhat fel többet havonta 170 ezer forintnál. Azok, akik a fogházbüntetést a legenyhébb szabályok szerint töltik, elvileg kihasználhatják ezt a keretet, ám a szigorú rezsimben lévő fegyházbüntetésnél már csak a fele összeget fordíthatják vásárlásra. Valójában ez a lehetőség személyre szabott, mert fegyelmi fenyítésként a jogszabályban meghatározott összeg csökkenthető, ugyanakkor jutalomként növelhető. Tisztasági csomagot (borotva, szappan, fogkefe, WC-papír stb) csak azok kapnak ingyen az intézettől, akik letéti pénzzel nem rendelkeznek. Szerencsére sok fogvatartottnak küldenek be pénzt, de az is előfordul, hogy valaki bentről támogatja a családját.

Ferenc ezen a napon narancsot is vásárolt. A pénzt a benti kártyáról vonták le a boltosok, ugyanis a börtönben senkinél nem lehet készpénz

Az országos átállásról a parancsnok asszony azt mondja, évekkel ezelőtt megfogalmazódott az a jogos társadalmi elvárás, hogy a börtönök legyenek részben önellátóak, azaz az elítéltek által megtermelt javakat a börtönökön belül hasznosítsák, s ez vonatkozik a szolgáltatásokra is. A veszprémi börtön például a sopronkőhidai fegyházban végzi a mosatást, Pálhalmáról érkezik a feldolgozásra váró félsertés és a tisztított zöldség, Állampusztáról az egész csirke. Napi szinten Baracska látja el a bv-intézetek nagy részét friss pékáruval, kenyérrel, valamint ott készülnek a bentlakók szerint kiváló piték is. Törvény szabályozza - még az Országgyűlés egyik bizottsága is foglalkozott ezzel az üggyel 2011-ben -, hogy idebent a termékek nem lehetnek szabadárasak. A szerződés szerint a közeli hipermarketek és élelmiszer áruházak áraitól  maximum 10 százalékkal lehet eltérni.

Ferenc is rendszeresen vásárol tisztálkodási szereket. Egyike azoknak, akik a körleteket takarítják

- A veszprémi börtönben is a legkeresettebb termék a cigarettapapír és a dohány, hiszen olcsóbb így cigarettát előállítani, mint dobozban megvenni, idő pedig van cigarettát sodorni Öngyújtót és gyufát is használhatnak a zárkalakók, valamint eldobható fejű, vagy egyszer használatos borotvát. A keresett árucikkek között szerepel még a kávégranulátum, a levespor, a szénsavas üdítő, a zsír, a margarin és a tészta is, tudniillik a munkát végzők a nyitott körletükben, a folyóson lévő villanyrezsón főzhetnek maguknak. Érdekességként említem meg, hogy a várbörtönben nem volt büfé, ott egy lista alapján választhattak a fogvatartottak a termékekből, amit aztán névre csomagolva kaptak meg.

Jogszabály rögzíti, hogy nem tarthatnak maguknál üveges termékeket, mert a széttört cserepekkel súlyos sérülést lehet okozni akár önmaguknak, akár másoknak. Ugyanezen ok miatt nem kaphatnak fémdobozos konzervet sem, így sok minden csak tubusban szerezhető be. Nos, hogy miért nem árusítanak bent cukrot és lisztet? Mert könnyen összetéveszthető a por alakú kábítószerekkel. A csípős fűszerrel is lehet „támadni”, csak a szemébe kell szórni a haragosnak. Hogy nincs alkohol a polcokon, azt nyilván senkinek nem kell megmagyarázni.

Krisztián besegít a boltosoknak, hogy az újonnan hozott áruk felkerüljenek a polcokra 
Fotó: Mátételki András

A fogvatartottaknak lehetnek ugyan egyéni kéréseik a büfésekhez, például, hogy hozzanak be bonbont, amivel megajándékozhatják szeretteiket, ám a pult mögött állóknak akkor abból a termékből többet kell kitenniük a polcokra, hogy azt bárki megvásárolhassa. Valójában ez a büfé úgy néz ki, mint egy falusi vegyesbolt. Tiltják bent a lakóknak, hogy egymás között üzleteljenek, mert könnyen kialakulhatna az uzsorázás. Éppen ezért a blokkokat meg kell őrizniük, hogy igazolják, mit vásároltak.

- A vásárlás előtti napon amolyan leltárt készítek, hogy miből van hiányom - meséli a 26 éves Krisztián, aki takarítóként dolgozik már jó ideje. - Tusfürdőnek mindig kell lennie, mert adok az ápoltságomra, továbbá mosóport is veszek, mert én magam mosom a ruháimat géppel itt a körleten. Kolbászt, tésztákat szoktam venni, s pihenőnapon főzőcskézem, ugyanis szakácsnak tanultam, de Megbotlottam. Ha innen kikerülök novemberben, folytatom a tanulmányaimat. Édességet is szoktunk készíteni, nekem a kókuszgolyó a specialitásom. Hogy milyen volt a karácsony idebent? Próbáltam hétköznapként átélni az ünnepeket, így könnyebb volt átvészelnem ezt az időszakot. Szilveszterkor mi is pezsgőztünk Műanyagpalackos Kölyökpezsgőt ittunk. Havonta közel 40-50 ezer forintot költök el a büfében, ugyanis a családtól is kapok pénzt. Egy részéből rendszeresen hazatelefonálok. Ez a legjobb börtön, amiben eddig megfordultam, olyan, mint egy munkásszálló, bár a szabályok ugyanolyan szigorúak, mint máshol.

A szintén nem megyénkbeli, 57 éves Ferenc se árulta el, miért került rács mögé - őt korábban öt évre ítélték. Egy éve tagja a körleteket takarító brigádnak.

- Leginkább különböző dohányt veszek, amelyet szipkába töltve elfüstölök. Ezer forintból három doboznyi cigi jön ki így. Havonta úgy 17-19 ezer forintom marad a levonások után, de számíthatok a lányomra, aki havonta 30 ezret tesz rá a számlámra. A büfében rendkívül finomak a házi jellegű sütemények, de magam is szívesen állítok össze kókusztekercset, amelyet közösen eszünk meg. Családias kapcsolat alakult ki ebben a körletben, hiszen egymásra vagyunk utalva. Ha valaki kifogy valamiből, segítünk rajta. Ha rossz a kedve, jó szóval öntünk bele erőt, hogy túljusson a nehéz időszakon.