Bántás szavakkal - A gyerekeknek is ismerniük kell a jogaikat

Berecz Zsolt ügyvéd lapunknak elmondta, hogy szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság azt a személyt, aki kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti a gyermek nevelése, felügyelete vagy gondozása közben. Nemcsak szülő, hanem pedagógus is veszélyeztetheti a gyermeket, bár ezek az esetek igen ritkán válnak nyilvánossá.

– Ahogyan a családon belüli, úgy az iskolán belüli erőszakot sem egyszerű feltárni. Minden bántalmazásra jellemző, hogy az áldozatok szégyellik a velük történteket. Nem bíznak abban, hogy az elkövetőt felelősségre vonják, sőt, attól félnek, hogy ha beszélnek a bántalmazásról, akkor még nagyobb bajba kerülnek. Gyakori, hogy nem hisznek az áldozatnak az elkövető pedagógus szavával szemben. Nagyon ritkán fordul elő, hogy az adott pedagógus kollégái egyáltalán vizsgálódni kezdenek a bántalmazás gyanúja esetén, de ha mégis megtörténik, akkor sem vonnak szankciókat maguk után a feltárt problémák. Jól mutatja ezt, hogy rendkívül ritkán lehet hallani bármilyen vizsgálatról, elmarasztalásról pedig szinte sosem – hangsúlyozta az ügyvéd. A pedagógus is kiskorúakat gondoz, nevel és felügyel, gondoskodnia kell a testi épségük megóvásáról, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről.

Mivel a bíróság nem rendelkezik adatokkal kifejezetten pedagógus végzettségű személyek elleni ügyekről, a Veszprémi Törvényszék nem tudott arról tájékoztatást adni, hogy hány pedagógus ellen indult eljárás kiskorú veszélyeztetése miatt.

A leggyakoribb iskolai bántalmazások között szerepel a cukkolás, cikizés, megszégyenítés, illetve a testi erőszak, de az eltúlzott szigor is lelki sérelmeket okozhat. Az Ökumenikus Segélyszervezet szociális és fejlesztési igazgatója, Rácsok Balázs a tájékoztatás jelentőségét hangsúlyozta.

– Nagyon fontos, hogy a bántalmazott gyerek tudja, hogy ami vele történik, az nem megengedett és joga van segítséget kérni. Joga van védelmet kérni az erőszakos tanárral, diákkal szemben. Joga van ahhoz, hogy olyan környezetben éljen, ahol nem kell folyamatos megaláztatásokat elszenvednie – hívta fel a figyelmet Rácsok Balázs. Az igazgató sajnálatát fejezte ki, amiért nagyon kevés olyan program van ma Magyarországon, ami útmutatást adna a gyerekeknek az ilyen helyzetekre.

– Elengedhetetlen, a gyerekek ismerjék a jogaikat és a lehetőségeiket, de lényeges a szerepük a szülőknek is. Egy rendezett szülő-gyerek viszonyban az iskolai problémák átbeszélhetőek a családon belül, a gyerek elsődleges támasza a szülő lehet – nyilatkozta Rácsok Balázs. Kiemelte, hogy ne csak napi rutin legyen a „Mi volt ma az iskolában?” kérdés, hanem ténylegesen időt kell szánni arra, hogy a gyerekeikkel megbeszéljék a szülők az iskolákban történt jó és rossz élményeket egyaránt. A szakember szerint segítség lehet az illetékes gyermekjogi képviselő, aki tájékoztatást adhat a szükséges lépések megtételéről, a feldolgozásban érdemes pszichológus közreműködését kérni.

Fülöp Magdolna pszichológus gyakran tapasztalja, hogy egy-egy pszichogén tünet hátterében az iskolában elszenvedett sérelmek állnak. Ezek többségét a kortársak bántásai, megaláztatásai, kiközösítése okozza, amit a pedagógusnak is észre kell vennie és a szülőkkel együttműködve kezelnie.

– A szülők gyakran csak annyit érzékelnek, hogy gyermekük, aki addig jókedvvel indult az iskolába, már nem akar menni, nógatni kell, rosszkedvvel vagy késve indul el. Figyelmeztető jel lehet a gyakori megbetegedés, hasfájás, fejfájás szomatikus ok nélkül – mondta a pszichológus. Hozzátette, hogy az iskolába lépéssel a kortárs kapcsolatok jelentősége megnő, a jó baráti kapcsolatok, az összetartó osztályközösség még a nehezen tanuló gyermekek számára is vonzóvá teheti az iskolát, a tanulást.

– Ha a gyermek mindig a szobájában „kuksol”, túlzottan sok időt szeretne tölteni szüleivel, az iskolában a gyerekek társasága helyett inkább a tanárokhoz kezd ragaszkodni, a szünetekben mellettük áll, jelentheti, hogy valami baj van, valamitől fél – hívta fel a figyelmet Fülöp Magdolna. Hangsúlyozta, hogy az ilyen jelekre mind a pedagógusnak, mind a szülőnek oda kell figyelni. A szakember fontosnak tartja, hogy a felnőttek támogassák a gyermeket, beszéljék meg vele a gondokat. Elengedhetetlen az is, hogy a szülők és a gyermek pedagógusai is leüljenek egymással és közösen próbáljanak segíteni.

– A gyermeknek értékrendet kell adni, ami a család életének a vezérelve, és korlátot, amelynek határai rugalmasak. Azok a kisgyermekek vállnak leggyakrabban az iskolatársak célpontjává, akiknek gyenge az önértékelésük, nehezen tudnak kapcsolatot kialakítani, nem tudnak szeretettel gondolni önmagukra. Mindezt a szülőkkel való kapcsolat határozza meg. Kezdetben a korai anya-gyermek kapcsolat harmóniája, majd egyre fontosabb szerepet kap az apa-gyermek kapcsolat. A gyermek számára releváns kapcsolatok mentén erősödik meg a gyermeke önértékelése, lesz magabiztos, megtanulja tisztelni önmagát és talán másokat is – fogalmazott a pszichológus. Hozzátette, hogy az iskolai zaklatásnak nagyon sokféle módja lehet, a testi bántalmazás mellett a szavakkal történő megbántás, sértegetés, a személyes dolgok rongálása. Napjainkban az interneten a közösségi oldalak elterjedésével a kiszemelt gyermek nyilvánosság előtt történő megalázása, megszégyenítése. Nem törődve azzal, hogy milyen mély, életre szóló sebeket okozhatnak társaiknak.

– Természetesen nagyon sok ok kimutatható egy-egy domináns, bántalmazó gyermek viselkedésének a hátterében. A családi háttérnek meghatározó szerepe van. Gyakran tapasztaljuk, hogy az erőszakos, agresszív gyermekek maguk is bántalmazottak, vagy legalábbis nem kapnak elég figyelmet, pozitív mintát közvetlen környezetüktől – mondta Fülöp Magdolna, aki szerint az iskolai, iskolán kívüli erőszakot, zaklatást nagyon komolyan kell venni, és megelőzéséhez a pedagógusoknak, szülőknek együtt kell működni.