Balatoni idegenforgalom: elvesztettük a külföldiek negyedét

A teljes múlt évi turisztikai adatsorhoz múlt hét óta lehet hozzáférni. A régiós bontás mellett kistérségenként, településeként is megismerhető több évre visszamenően a forgalom. Így egyes települések megfigyelése mellett lehetőség van arra is, hogy a balatoni régió forgalmának elemzését tisztán a tó környékére, a vízparti és a hozzá kapcsolódó üdülési szolgáltatások igénybe vevőire szűkítsük.

A KSH múlt évi adatai szerint a balatoni régió 4,4 millió éjszakás vendégforgalmának 35,9 százalékát a hévízi és zalakarosi termál- illetve gyógyturisztikai forgalom adja. Mivel az ott bekövetkező változások elfedhetik a vízparti üdülésnél megmutatkozó tendenciákat, ezért külön is kiszámoltuk, mi történt a szűkebben értelmezett magyar tenger közvetlen környezetében.

A 2012-es turisztikai év a vendéglátók közvetlen benyomása és a statisztikai adatok szerint is a jobbak közé tartozik még akkor is, ha a részletek árnyaltabb képet mutatnak.

Kevesebb a külföldi, több a belföldi vendég - de utóbbi is meddig?

A balatoni régió egészének kereskedelmi szálláshelyein regisztrált egymillió 296 ezer vendég egyaránt egy százalékkal haladta meg az előző évben és a még válság előtti időszaknak számító 2008-ban rögzített vendégszámot. A négy évvel korábbihoz képest a külföldi vendégnél 2,8 százalékos csökkenés, a magyaroknál 2,2 százalékos növekedés látható a turisták számát tekintve.

A vendégéjszakák számának alakulása a fentieknél negatívabb folyamatokat jelez, ha itt is a 2008-as  "utolsó békeévhez" hasonlítjuk a 2012-es forgalmat. A hivatalosan vett régióban a múlt évben 4 millió 428 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami 2,4 százalékkal marad el a négy évvel korábbitól. Ha a zalakarosi és a hévízi forgalom alakulását külön vesszük, akkor kiderül, hogy ennél jóval nagyobb a visszaesés. A régió többi részén 2 millió 839 ezer volt a vendégéjszakák száma, ami 7,6 százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál. A közös adatok javulása a két gyógyhelynek, illetve kistérségüknek köszönhető. Ugyanis tavaly náluk egymillió-ötszáznyolcvannyolcezer éjszakát töltöttek el a vendégek, 8,5 százalékkal többet, mint 2008-ban.

Ha csak a hazai vendégeket nézzük, pozitív adatokat találunk mind a régióban, mid a két külön választott részben. A belföldi turisták együttesen számolt 2,7 milliós tavalyi vendégéjszaka forgalma 3,2 százalékos növekedést mutat a négy évvel korábbi szinthez képest, miközben a két gyógyhelyen 1,2 százalékos, a régió többi részében négy százalékos volt a belföldi forgalom növekedése.

A külföldi turisták a teljes régióban  tavaly egymillió 727 ezer éjszakát töltöttek el, ami kerek tíz százalékkal marad el a 2008-as eredménytől. Ráadásul a régiós csökkenés úgy zajlott, hogy közben a két gyógyhely 843 ezres forgalma 15,9 százalékkal növekedett a négy évvel korábbihoz képest. A gyógyhelyek külföldi forgalmának ilyen jelentős emelkedése mellett azért következhetett be a teljes régióban a tíz százalékos csökkenés, mert a szűkebben vett balatoni régió négy év alatt elvesztette a külföldi forgalmának 25,8 százalékát.

A belföldi forgalom négy százalékos növekedése kicsit enyhít a külföldiek elvesztésén, de ahogy régen a külföldiek nem pótolhatták teljesen a hazaiakat, úgy most fordítva is áll a dolog.

Lassan negyedszázad óta tart az a folyamat, aminek eredményeként a Balaton elveszti külföldi vendégeit, miközben a szomszédos Ausztria és Horvátország csúcsokat dönt beutazó turisztikai forgalmával. Lehet persze örülni annak, hogy egyre emelkedik a hazai vendégek aránya, de mi lesz, ha a romló anyagi helyzet és a kevésbé napfényes időjárás miatt majd a magyarok sem jönnek a Balatonhoz.