Az órák szerelmesei - Iván Katalin és Biczók József több száz időmérő ketyegése mellett tudnak igazán jókat aludni

Ami közös bennük, hogy egytől egyig működnek. Iván Katalin és Biczók József 17 éve költöztek kővágóörsi házukba, és itt került elő Katalin apai öröksége, egy körülbelül 50 órából álló gyűjtemény. József, akit gyerekkora óta érdekelnek az órák, megjavítgatta és rendbetette őket. Most mind a háromszázhuszonhét - mert összesen ennyire nőtt a gyűjtemény - az otthonukat díszíti.

- Néha amikor hosszabb idő után úgy megyünk haza, hogy lejártak az órák, az az első, hogy felhúzunk egy párat, mert annyira megszoktuk a ketyegésüket, hogy nélkülük túl csendes a ház - meséli Katalin.

- Nem gyűjtünk szándékosan, de ami jön, elfogadjuk. Ha kezembe kerül egy óra, azt meg kell javítanom. A legfontosabb, hogy működjön. Még mindig vannak dolgok, amiket nem tudok, és ezek nem hagynak nyugodni - teszi hozzá József.

József asztalos, ha nyugdíjas lesz, kívülről is felújítja majd óráit. Elmondja, hogy a régi órásmesterek gépek nélkül készítették óráikat, pedig csak egy fogaskereket is komoly kihívás megcsinálni. A használatban a fogaskerekek lekopnak vagy a túlhúzástól lefogazódnak. Alkatrészeket csak más órák szétszerelésévél lehet találni, ilyeneket már nem gyártanak.

Végignézzük a legérdekesebb darabokat. Van egy öreg, piros vekker, József pesti nagyszüleinek hagyatéka. Még iskoláskori emlék a vágy, hogy megnézze az óraszerkezetet, de a drága féltett eszközt csak nehezen adják a kezébe. Egy türkizkék vekker az első szerzemény, még gyerekként kérte el valakitől. Eredetileg ki akarta szerelni a szerkezetet, hogy hajómodellmotor legyen belőle, de végül mégis óra maradt.

Van két szép kerámiaóra, amiket Katalin kapott, egyiket a tanítványaitól, a másikat a kollégáitól nyugdíjazásakor. Több mint 40 évig tanított a révfülöpi iskolában, biztos ennek is köszönhető az a nagy szeretet, ami a megnyitó vendégeitől a két ember felé árad.

Van itt muránói üvegóra (lányuk és vejük ajándéka), saját készítésű kúpingás óra, a hajógyárban a 60-as években még használt blokkoló-óra, amely József édesapjának köszönhetően falióraként működik, és néhány régebbi darab a XIX. századból.

Az egyik tetején nagy lyuk volt, talán egy repesz találhatta el valamelyik világháborúban, és óraszerkezete is hiányos volt. József restaurálta a külsejét, és a szerkezetet is megjavította. Már a megnyitó után hazaszalad egy vendég. Zacskóval kezében fél óra múltán tér vissza. Két órát is hoz, de egyik sem működik. A le-mezórát ajándékba hozta, a másikat szeretné megjavíttatni. József megnyugtatja, hamarosan az is működni fog.