Az érettségivel nem biztos, hogy az életre is megértek a fiatalok

Az embert 18-19 évesen minden érdekli, ami nem vizsgatárgy, és semmi nem fontos, ami verselemzéssel, függvényekkel kapcsolatos. Pedig a tudást ezekből kell bizonyítani, nem pedig abból, hogy mi történt a kedvenc sorozatunk legújabb részében. Túl az írásbelin, arról faggattunk egy fiatal lányt, hogyan készül és miként éli meg élete (eddigi) legnagyobb próbatételét.

Kráml Kitti mint mondja, már aludni sem bírt a vizsga előtti utolsó napokban, annyira izgult. - A legrosszabb az volt talán, hogy nem tudtam, mire készüljek: Petőfit vagy Arany műveit ismételjem át, esetleg külföldi szerzőt kapunk az érettségin? Idegtépő volt, úgy éreztem, erre nem vagyok felkészülve. Persze a családom nyugtatott, mert láttak, tudták, hogy rengeteget tanultam, az osztálytársakkal közösen biztattuk egymást, tartottuk a lelket a másikban, sokat készültünk együtt is, de még így sem érkeztem magabiztosan a vizsgaterembe. Petőfinek végül nagyon örültem, amikor megláttam a feladat-lapot, és a motivációs levél írása sem volt ismeretlen számomra, hiszen többször jelentkeztem már nyári munkára.

Kitti a matektól egyenesen rettegett, és nem is sikerült neki túl jól. Történelemből jó eredményeket ért el, talán ebből a tárgyból érezte a legbiztosabbnak a tudását, így számára ez volt a legkönnyebb vizsga.

- Az esszéfeladatoknál a II. világháború kidolgozását választottam, mivel arról rengeteget pluszinformációt szereztem a nagyapám háborús könyveiből.

Angolból emelt szinten vizsgáztam, ennél sokat segített, hogy a külföldön élő nagybátyámmal mindig angolul skype-olunk, hogy jobban "ragadjon" rám a nyelv. Most nagyon hálás voltam ezért. Választható tárgyam a német volt, a matematika után talán itt szenvedtem a legjobban. Sokkal nehezebbnek érzem, mint az angolt, bár előbbit már óvodában is tanultam, míg a németet csak a gimiben kezdtem el. Remélem, hogy a szóbelikre már lazábban tudok bemenni, mert az írásbelin sokat rontottam a feszültség miatt, nem tudtam megnyugodni és koncentrálni - mondja Kitti.

A jövőbeli terveit sem titkolta, bölcsészetet szeretne tanulni, ezért a Pannon Egyetemet választotta.

- Örülnék, ha Veszprémben tanulhatnék, mert még nem állok készen lelkileg arra, hogy elköltözzek a családomtól, és teljes mértékben magamról gondoskodjak a hétköznapokban a tanulás mellett, úgy érzem, ez még sok lenne nekem, de lehet, hogy én vagyok éretlen. Nem utolsósorban anyagilag is kedvezőbb lenne a szüleimnek.