Meseíró kisiskolások

A vetélkedőt az Ajkai Borsos Miklós Általános Iskola hirdette meg. Ódor Erzsébet intézményvezető húzta ki, hogy milyen szereplőket kell megjeleníteni a mesében. A gyerekeknek a királyfi, a sárkány és a tündér szavakat felhasználva kellett megírni a történeteket.A verseny győztese Varga Laura lett, aki az ajkai Szent István Király Római Katolikus Általános Iskolából érkezett. Második helyezést ért el Buda Emese, a Borsos iskola diákja.Harmadik Varga Viktória, aki a Városlődi Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Kislődi Rőthy Mihály Tagintézményének a tanulója. Különdíjban részesült Rudolf Rebeka, aki szintén a katolikus iskola diákja. A versenyzőket értékel-te a vetélkedő megálmodója, Üvegesné Szukics Márta, valamint a város kulturális életének jeles képviselői.

Az elrabolt tündér

Az elrabolt tündér

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy égig érő fa. Annak a tetején volt 366 holló, az aljára kötve 366 csődörcsikó. Aki az én mesémet meg nem hallgatja, annak az a 366 holló szedje ki a szemét, az a 366 csődörcsikó hordja szét a testét.

Volt egyszer egy király, s annak egy fia. A szomszédos királyságban egy tündérlány éldegélt. Mindig azon tűnődött, mi lehet a tenger túloldalán. Bizony, a sárkányok földje, de ő ezt nem tudta.

Történt egyszer, hogy egy hatalmas sárkány átmerész-kedett oda, ahol a tündérek élnek.

Hogy mi történt? Elrabolta a tündérkirály lányát.

A másik királyságba is eljutott a borzalmas hír. A királyfi elhatározta, hogy megmenti a leányt. Elbúcsúzott szeretteitől és útnak indult. Ment, ment, csak ment, míg egy erdőbe nem ért. Az erdő közepén egy faházikó álldogált, s benne világosság volt. Egy alakot látott benne mozogni. Be is kopogott, hátha kap szállást. Kopogott is: kipp-kopp, kipp-kopp.

A személy, akit látott, visszakiabált:

- Jövök már!

Egy olyan öreg asszony nyitott neki ajtót, hogy tizenkét vaskaróval kellett fel- húzni a szempilláját, hogy lásson.

- Mi járatban van erre, ahol a madár se jár? - kérdezte az öregasszony.

- Szállást szeretnék kérni, öreganyám - válaszolt a királyfi.

- Szerencséd, hogy öreg-anyádnak szólítottál, mert ha nem, az erdő élőlényeivel pusztultál volna! - jelentette ki az öregasszony.

A királyfi kapott szállást s egy furulyát tanáccsal. Reggel továbbindult a furulyával.

Ment, ment, csak ment, ment, míg végül elérte a sárkányok földjét. Ott a határnál vett egy nagy-nagy levegőt, s elindult.

Odaért a kapuhoz, bekopogott: kipp-kopp, kipp-kopp.

Egy óriási sárkány állott elébe. Kérdezte:

- Ki vagy te?

- Én vagyok a királyfi, és azért jöttem, hogy kiszabadítsam a tündérlányt - jelentette ki a királyfi.

A sárkány nevetett, majd beengedte.

A sárkányok királya csak nézte a fura szerzetet. A királyfi belefújt a furulyába, 
s minden létező sárkány el-aludt.

A királyfi megmentette, elvette feleségül a lányt. Hét országra szóló lakodalmat csaptak. Itt a vége, fuss el véle!

Az első helyezett Varga Laura

A szerencsés királyfi

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg király. Annak volt egy fia, János királyfi.

A szomszéd ország királya kihirdette, hogy aki kiszabadítja a lányát a hétfejű sárkány várából, az feleségül veheti a királykisasszonyt.

Nagyon megörült János királyfi, ment is a hétfejű sárkány várába kiszabadítani a királykisasszonyt. De előbb elővette az aranykardját, és azzal indult el. Ott találkozott egy tündérrel, aki beszorult egy nagyon mély gödörbe. Gyorsan odasietett, és kisegítette.

- Jótett helyében jót várj! 
- mondta a tündér, és adott neki egy gyönyörű varázsvirágot. Majd azt mondta neki, hogy ha kitépi az egyik szirmát, ott terem, és segít neki. A királyfi ment tovább, míg oda nem ért a hétfejű sárkány várához. Bement, és találkozott a királykisasszonnyal, aki azt mondta neki:

- Gyorsan bújj el, mindjárt hazaér a hétfejű sárkány!

János királyfi hamarjában bebújt a kandalló mögé. A hétfejű sárkány éppen akkor ért oda, és azt mondta a királykisasszonynak: - Emberszagot érzek!

És benézett a kandalló mögé, de mielőtt odaért, a királyfi kitépte az egyik szirmát a varázsvirágnak, és ott termett a tündér.

Adott a királyfinak egy varázsíjat, és azt mondta neki: - Hogyha ezzel meglövöd a hétfejű sárkányt, akkor el fog ájulni. Meg is lőtte a hétfejű sárkányt, aranykardjával levágta mind a hét fejét, és kiszabadította a királykisasszonyt.

Amikor hazaértek, a király nagyon megörült a fiának és a királykisasszonynak.

Hét országra szóló lakodalmat csaptak, ahova persze meghívták a tündért is. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.

A második helyezett Buda Emese