Ki nem találná, minek készülnek a fiatalok: mérnöknek és politikusnak

Varga Péter, Dobos László és Tóth Richárd, a pápai Türr István Gimnázium negyedikesei, Kovács Roland ötödikes. Péter vegyészmérnök szeretne lenni, nem a szülők és a tanárok befolyásolták, ő döntött így. Jól megy neki a kémia, ezért választja ezt a pályát. Richárdot a villamosmérnöki, járműmérnöki szakok érdeklik, Rolandot a mérnökinformatikus és a gazdaságinformatikus szakok egyaránt. Ő már tavaly is részt vett a nyílt napon, akkor az előbbi pálya, idén inkább az utóbbi vonzza; ma elengedhetetlen a számítógép ismerete, állítja. A fiatalok a veszprémi intézményen kívül megnézik a győri és a budapesti egyetemek kínálatát is, de a karrierjüket a Dunántúlon képzelik el, szerintük vannak lehetőségek Veszprém és Pápa környékén is.

A négy középiskolásból három nyilatkozott úgy, hogy hosszú távon Magyarországon képzeli el a jövőjét, bár tapasztalatszerzésre rövid időre kimenne külföldre. Roland előtt más példák is vannak: testvére három éve dolgozik Londonban, több ismerőse Ausztriába, ő is úgy véli, érdemes külföldön dolgozni, ha az ember ugyanazért a munkáért háromszor annyi fizetést kap, mint itthon. A középiskolások visszafogottan nyilatkoztak arról, mennyi fizetéssel lennének elégedettek: függ attól, hol laknak, családdal vagy anélkül, biztosít-e a munkahely céges autót vagy sem. Úgy vélik, havi 150-200 ezer forintból meg lehet élni. Elsőnek a pályakezdést, a karrierépítést tartják, családot harminc éves korukban terveznek, azt mondják, előbb kell egy biztos háttér.

László a politológia szakra készül, de nem elemzőnek, hanem politikusnak, noha a pedagógia is érdekli, szereti a történelmet és a filozófiát. Arra a felvetésre, hogy a fiatalokat ma nem nagyon kíváncsiak a közéletre, ő úgy reagál: nem szabad, hogy kortársai elforduljanak a politikától, nem bízhatják azt az öregekre. Saját jövőjüket nekik kell megalapozni, megteremteni, saját életükben nekik kell dönteni. Véleménye szerint reformokra van szükség az oktatásban, egészségügyben, gazdaságban, de a társadalom szerkezetében is.

A balatonfűzfői Vas Enikő a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumba jár és villamosmérnöknek készül. Bár a középiskolát biológia tagozaton kezdte, egyre inkább a matematika és a fizika érdekelte, ezért választaná ezt a pályát. Ahogy mondja, most még nem tudja, rugalmas, nyitott minden lehetőségekre. Középfokú angol nyelvvizsgája van, német nyelvből is szeretne vizsgázni, pár évre kimenne külföldre, de hosszú távon Magyarországon képzeli el az életét. Annyi pénzt szeretne keresni, amivel boldogan lehet élni, szerinte 300 ezer forintból lehetne.

A Pannon Egyetem minden évben megszervezi veszprémi, nagykanizsai és keszthelyi nyílt napjait, ahol a továbbtanulni készülő diákok a lehetőségekről tájékozódhatnak. A Dunántúl és a régió oktatási intézményének tanulói idén is több százan keresték fel a veszprémi rendezvényt, ahol a diákok megismerkedhettek a karokkal, szakokkal, szakmai előadásokon, nyílt órákon,nyitott labor programon vehettek részt, az egyetemi körúton ellátogattak tantermekbe, a testnevelés csarnokba és a központi kollégiumba, találkozhattak a duális képzésben résztvevő cégek képviselőivel.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében arra kérte a diákokat, éljenek a lehetőséggel, hiszen a nyílt napon minden információt megkaphatnak a továbbtanulással kapcsolatban. Az intézmény iránti növekvő érdeklődés annak is köszönhető, hogy az egyetem előkelő helyen szerepel az országos rangsorokban. Nagyné Stribl Tünde oktatási igazgató szólt arról, hogy a jövő évi újdonság az osztatlan agrárképzés, több szak átalakul, megváltozik a neve. Minden képzés az új képzési követelményeknek megfelelőn bocsátja ki majd a hallgatókat.