A királyszentistváni hulladéklerakó szaga lengi be Balatonfűzfőt?

Marton Béla polgármester felidézte, az utóbbi másfél-két évben egyre több lakossági panasz érkezett a településen gyakran érezhető bűzről, amelynek a lakók szerint a királyszentistváni hulladéklerakó az oka.

A helyiek tiltakozását jogkör híján tavaly ősszel továbbította az önkormányzat a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, amely vizsgálatot rendelt el, de a kiváltó okot egyértelműen nem tudták azonosítani, csak azt állapították meg, a királyszentistváni hulladékkezelőtől is érkezhet a bűz. A polgármester megjegyezte, a hulladékkezelőnél tett bejáráson nem érezték a szaghatást.

A balatonfűzfőiek sejtését erősítette meg a közmeghallgatáson Erdősi Gábor alpolgármester, aki elmondta, október elején kapott tájékoztatást az önkormányzat a hatóság nyári méréséről, amely kétséget kizáróan megállapította, hogy a szag forrása a hulladéklerakó volt.

A közmeghallgatáson részt vett Kontrát Károly, a térség országgyűlési képviselője, aki a kormányhivataltól kapott tájékoztatást idézte, amely szerint kötelezték a bűz megszüntetésére és a megfelelő technika alkalmazására a hulladéklerakót, az elsőfokú hatósági eljárás elmarasztalta a hulladékkezelőt. A honatya arra kérte a társaságot, teljesítsék a hatóság előírásait.

Czaun János, az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-Kezelési Önkormányzati Társulás elnöke elismerte, a telep tevékenysége és az alkalmazott technológia szaghatással járhat, ám szerinte a balatonfűzfői szaghatásért nem egyértelmű, hogy csak a hulladékkezelő a felelős.

Megjegyezte, szomszédságukban több társaság – sertéstelep, krematórium, veszélyes-hulladék égető, szennyvízülepítő – is működik, amelyek tevékenysége szintén szaghatással járhat. Többször hangsúlyozta, a hulladékkezelő nyitott, bárkit szívesen látnak, és szeretnék ők is megoldani a problémát. Hozzátette, idén hat hatósági ellenőrzés volt a telepen, kisebb hiányosságokat leszámítva mindent – így a szaghatást is – rendben találtak.

A 2013 óta működő lerakóban közel 160 település lakossági kommunális hulladékát dolgozzák fel, évente mintegy 100 ezer tonnát. A beérkezett hulladék harminc százalékát helyezik ki depóniára, de szerves anyag nem kerülhet oda. Ennek kapcsán az egyik lakó azt kérdezte, hogyan fordulhat elő mégis, hogy madárrajok vannak a telepnél?

Czaun János elmondta, a hulladéklerakó létesítése előtt is rengeteg madár volt a területen, a környékbeli ülepítőtavak miatt fészkelő- és költőhelye a madaraknak a terület.

A balatonfűzfőiek, megelégelve a bűzt, csoportba szerveződtek, és nyáron folyamatosan figyelték a szaghatást, és összevetették azt az időjárási körülményekkel. A lakosok szerint reggel és este érezni leginkább az orrfacsaró bűzt, amely eső esetén eltűnik, és két-három nap csapadékmentes időjárás után érezhető újra.

Sarkady Attila, az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, igyekeznek javítani a működésükön, és várják a lakosság javaslatait is.

Azt kérte a helyiektől, legyen folyamatos kapcsolattartás a balatonfűzfőiek és a társaság között, és jelezzék nekik az észrevételeiket, hogy kiderüljön, mi okozhatja a problémát.