2016.06.23. 06:09
A Balatonban nincs fogamzásgátló
Megyei körkép - A környezettudósok már az 1980-as évek elejétől figyelmeztettek rá, hogy a női fogamzásgátló hormonok a tisztított szennyvízzel kijutnak a természetes vizekbe. A Balaton vizében a kimutatási határérték alatt van a fogamzásgátlókból származó hormonmaradványok koncentrációja.
Nemzetközi irodalmi adatok alapján ismert, hogy az általában elterjedt három lépcsős (fizikai, biológiai, kémiai) szennyvíztisztítási technológiák nem, vagy csak igen alacsony hatékonysággal képesek a lakossági szennyvízből az emberi eredetű szintetikus gyógyszermaradványokat és azok bomlástermékeit eltávolítani. Így például a tisztított szennyvízzel a női fogamzásgátló hormonok kijutnak a természetes vizekbe és megzavarják az ott élő növényi és állati szervezetek normál élettani folyamatait.
A Balaton és a Zala vízgyűjtő területén ebből a megfontolásból kezdte vizsgálni az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoportja Pirger Zsolt tudományos főmunkatárs vezetésével az emberi eredetű gyógyszerszármazékok, célzottan a humán eredetű fogamzásgátló hatóanyagok lehetséges megjelenését és azok élettani hatását. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy ha van hormon a vízgyűjtő területen, mekkora koncentrációban, illetve hogy ez milyen szaporodásbiológiai, idegrendszeri változásokat idézhet elő gerinctelen (nagy mocsári csiga) és gerinces (hal, bodorka) modellállatokon kontrolált laboratóriumi vizsgálatok során.
A vizsgálatokat 2010-ben, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Kémiai és Biokémiai Intézetével közösen kezdték meg. Első lépésként kidolgoztak egy érzékeny analitikai mérőmódszert, majd azt felhasználva a vízgyűjtő terület 53 mintapontjáról származó vízmintát vizsgálták több alkalommal. Hormonszennyezéseket eddig a Balaton és a Zala vízgyűjtő területén mutatták ki a kutatók., magában a Balaton vizében a kimutatási határérték alatt van a szennyezés. A fő probléma az, hogy ezek a szennyezések már igen alacsony koncentrációban károsak az ökoszisztéma élőlényeire.
A tihanyi kutatócsoport a koncentrációs értékek ismeretében kezdte meg 2014-ben a fent említett laborkísérleteket. Saját kísérleti eredményeik alapján elmondható, a hormonkezelések hatására változnak a normál élettani folyamatok és megemelkednek az ismert bio-indikátorok szintjei a kísérleti állatokban. Viselkedés-élettani eredményeik igazolták, hogy csökken a táplálkozási magatartás, a tanulási képesség, ugyanakkor nő a mozgási aktivitás a nagy mocsári csigában.
Pirger Zsolt jelezte, a kutatási program forrása 2017 végéig biztosított, de remélte, ezt követően is folytatni tudják a munkát.
