Államalapító Szent István király egyházi kultusza

I. István vagy Szent István, születési nevén Vajk (969 körül – 1038. augusztus 15.) az utolsó magyar nagyfejedelem és az első magyar király. A keresztény magyar állam megteremtője, az egyik első magyar katolikus szent. A magyar és az európai történelem kiemelkedő alakjáról Mail József apát-plébánost kérdeztük.

Szent István, a nagyszabású európai uralkodó bevezette Magyarországot tulajdonképpen az egységes Európába. Akkoriban az volt a szokás, hogy a megtért népek saját uralkodóiknak koronát vagy a német-római, vagy a bizánci császártól kértek, s ezáltal valamelyik alattvalói lettek. Gerbert d'Aurillac (a későbbi II. Szilveszter pápa), rendkívül felvilágosult, művelt polihisztor volt. A pápai trónra kerülése után az volt az elképzelése, hogy római központtal létrehozza az egységes Európát. Egyik tanítványa, III. Ottó német-római császár is támogatta ezt a Pax Romana-nak nevezett eszmét. Szent István király tudott erről, mert kapcsolatban volt a császárral Szent Adalbert prágai püspökön keresztül. Ezért sem a nyugati, sem a keleti császárságtól, hanem egyenesen a pápától kérte a koronáját. II. Szilveszter és döntéshozó, előkelő ismeretségi köre tudta, hogy István alkalmas mind lelkileg, mind fizikailag a királyi trónra, egy nép irányítására. Így a magyar nép beintegrálódott az európai államok sorába, és egy önálló, szuverén állam lett. Ez az egyik nagy érdeme Szent Istvánnak, a magyarság fennmaradása ennek, s aztán kereszténnyé válásának köszönhető.

Mail József apát, plébános

Szent István a hitét nem érdekből gyakorolta, saját szándékából keresztelkedett meg. A 12. századi Hartvik-legenda szerint „az ajkán, a szívében és a cselekedeteiben hordozta Krisztust". Szentté avatása erre alapul: szentként, apostoli királyként élt. Püspök-, és apátkinevezési joggal rendelkezett. Megalapította a magyar egyház szervezetét; tíz püspökséget, két érsekséget, illetve számtalan apátságot hozott létre. A falvakban is fellendült a hitélet, ugyanis az egyik híres rendelete alapján tíz falu köteles volt egy templomot építeni. Elrendelte a vasárnapi szentmise-kötelezettséget, valamint Gizella által biztosította a templomok felszerelését.

Mondhatjuk, hogy elsősorban nem ezért, hanem a krisztusi életéért vették fel a szentek sorába. Miután Róma kimondta az életszentségét, Szent László királyunk avatta szentté 1083-ban fiával, Imre herceggel, valamint Gellért püspökkel egyetemben, így ők hárman az első magyar katolikus szentek. Érdekesség, hogy a világtörténelemben az első szent család a magyar királyi család – István, Imre és Boldog Gizella.

De annak ellenére, hogy igazán irgalmas, könyörületes volt, s imádságos életet élt, meg is volt kötve a keze. Uralkodóként ugyanis be kellett tartania a középkori – mai szemmel elég kemény – törvényeket, jogi szabályokat, tehát szigorúan kényszerült megbüntetni a bűnösöket.