2017.07.27. 16:30
Ahol sok a hínár, jó a víz - Harminc év kellett, hogy a Balaton ismét élvezhető legyen
Harminc éve azon dolgozunk, hogy az algadominált állapotból eljussunk a hínárdominált állapotba - mondta el Zlinszky András limnológus, aki arról is beszámolt, minek az indikátora az, ha egyre több hínárral találkozunk a Balatonban.
A Balaton hinarasodik, több benne a hínár, mint az utóbbi években, de erről kevés számszerű vagy térképezés jellegű adatunk van jelenleg. Az utolsó szisztematikus hínártérképezés a hetvenes években történt, mely az akkori nemzetközi szintű csúcstechnikával, légi fotókkal készült el.
Az utóbbi évekről elmondható, hogy ugrásszerűen javul a vízminőség, mely egyrészt azt eredményezi, hogy egyre átlátszóbb a víz, ami a
hinaraknak kedvez, mert így egyre nagyobb mélységben tudnak megélni, másrészt a tó tápanyagháztartása eltolódott.
- Egy állóvíznek nagy egyszerűsítéssel kétféle állapota lehetséges a limnológusok szerint, ha a vízben lebegő algák dominálnak, vagy ha a hinarak, melyek az üledékből szedik fel a tápanyagot. Ha tápanyagdús a víz, akkor az algák annyira elszaporodnak, hogy a víz zöldes színű lesz, kevésbé átlátszó, és ilyenkor a hínárfélék háttérbe szorulnak. Ha kevesebb a tápanyag a vízben, akkor a hinarak vannak előnyben, hiszen ők az üledékből is nyernek tápanyagot, ami sokkal gazdagabb, viszont nekik fényre van szükségük - fejti ki Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa.
- A probléma akkor kezdődött, mikor a hetvenes-nyolcvanas években zöldes-barnás, élvezhetetlen, nagyon algás volt a tó vize. Akkoriban ez komoly gondot okozott, visszaestek a turizmus mérőszámai, a látogatottság, a vendégéjszakák, mert a tó vize már-már fürdőzésre alkalmatlan volt. Az akkori kormányzat indította el ezt a nagy és nemzetközi szinten is sikeres projektet, mely a tó vízminőségének helyreállítását célozta meg. Szennyezőforrásokat kapcsoltak le, megépült a körcsatorna, kivezették a szennyvizet a tóból, foszfortalanították a zalai szennyvíztelepet, és húsz-harminc évre rá, de rendbe jött a tó. Azt mondhatjuk, hogy nemcsak az algák mennyisége, hanem a fajösszetétel is a hatvanas évekre, a nagy szennyezések előtti időszakokra jellemző, ami óriási dolog, de ez azzal jár, hogy a tó elindul vissza a másik, a hínárdominált állapotba, amire már nem sokan emlékeznek. A negyvenes-ötvenes-hatvanas évek Balatonjáról van szó, a nagy iparosodás előtti időkről beszélünk, amikor bőven volt hínár a tóban - mondta el Zlinszky András.
Ahol egy nagyobb telep kialakult, az már képes terjeszkedni. A hínártelepek kialakulását a hullámzás is befolyásolja. Jelenleg magasabb a vízszint is, ami azt jelenti, hogy a nádasok, a vízből kiemelkedő vízparti növények visszaszorulnak, mert ezek nem bírják a tartósan magas vízállást, nekik szükségük van az ingadozásra. Ezeknek az egyre kijjebb húzódó nádasoknak a helyét is a hínár veszi át.
A mélységtartomány, ameddig a hínár be tud nőni, viszonylag jól behatárolható, ez a víz átlátszóságától függ, amit az algák mellett a felkeveredés is befolyásol. A Balaton egy rendszeresen felkeveredő tó, ahol rendszeresen előfordulnak átlátszatlan időszakok. Emiatt arra jutottak a vizsgálatok során, hogy körülbelül két és fél méteres vízmélységig tud a Balatonban megélni a hínár, tehát a tó teljes területe éppen ezért soha nem fog behinarasodni, csak a partközeli zóna - melyet a fürdőzők is használnak - esik ebbe a mélységtartományba.
A lakes.okologia.mta.hu weboldalon elérhető műholdfelvételeket és a hozzájuk tartozó, lebegőanyag-eloszlást bemutató térképeket bár-ki megtekintheti, ezeken keresztül is további információkat nyerve a Balaton vizének aktuális felkeveredettségéről, mely egyéb tényezők (hullámzás, az iszap táp-anyagtartalma) mellett szintén befolyásolja, mennyire terjed el adott partszakaszon a hínár.
A hínár létfontosságú a tóban, már csak azért is, mert az üledékben lévő tápanyagokat használja fel, de ha nem használná fel, akkor előbb-utóbb visszatérne az algadominált állapot.
Másrészt a hínártelep olyan, mint egy erdő, melyben a hinarak a fák, amelyeken rengeteg élőlény él, apró rákok, egy- vagy többsejtű csillós szervezetek, algák.
Ezeknek az élőlényeknek a nagyobb példányait pedig a halak fogyasztják el, így a hínár számukra létfontosságú tápanyagforrást jelent.