Kis falu nagy értékekkel a szomszédban

Ennek örömére tartották meg azt a rendezvényt, ami egy geotúrával kezdődött a településen. Ez a terület a Bakony- Balaton Geopark része, a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai gyakran tartanak itt előadásokat, vezetnek túrákat.

- Különleges adottságú hely ez, hiszen kis területen nagyon sokféle dolgot lehet megmutatni. Jól tudunk együttműködni a programszervezőkkel is, gyakran kapcsolódunk a helyi rendezvényekhez- mondta el Sárdy Julianna geotúra- vezető.

A túra az Árpád-kori katolikus templomtól indult, melyet az 1200-as években román stílusban építtették a Batthyányak ősei, a főnemesi Miske család. A falu története az évszázadok alatt többször is találkozott a Batthyány-család történetével, az ő címerükből került át a község címerébe a fiait fészkén etető pelikán. 2011 óta a templom Batthyány-zarándokhely. Vaskos falait permi vörös homokkőből, és a falu kőbányáiban fejtett fehér dolomitból az itt természetesen előbukkanó szálkőzetre rakták a hajdani mesterek. Ez a Hidegkúti Dolomit Formációnak nevezett kőzet a földtörténet triász időszakának első felében keletkezett, 249 millió évvel ezelőtt. Ekkor trópusi tenger hullámzott a tájon. A meleg tengerek vizéből puha mésziszap ülepedett le, ami aztán kőzetté keményedett. E hatalmas üledékmennyiség mészkő és dolomit formájában építi fel a Balaton-felvidék hegyeit.

A túrázók között voltak Kecskemétről, Nyíregyházáról, Budapestről érkezettek is. Nekik a szintén kiránduló polgármester Szabó Balázs mesélt a falu életéről.

- Az falu jó adottságú helyen fekszik, a Balatontól négy, Veszprémtől mindössze hét kilométernyire, most már több, mint 1700 lakosa van. Talán szép fekvésének köszönheti népszerűségét is, sokan fontolgatják itt a letelepedést. Felsőörs népessége évről-évre növekszik, fiatalodik. A Balaton felé lejtő lankák és észak-déli lefutású völgyek már az ókortól ideális termőhelyet biztosítottak a szőlőtermesztéshez, és a borkultúra meghonosodásához. A prépostsági templomhoz egykor hatalmas birtok, önellátó gazdaság tartozott. Ennek épített emlékei is megtalálhatóak a faluban, a barokk stílusú prépostsági kúria, az 1700-as években épült majorsági terményraktár, és a ma is a Veszprémi Érsekség részére misebort előállító, vincellérház és borospince, ahol bort is lehet vásárolni. De több családi pincészet is működik a faluban-mondta el a részvevőknek.

A településen aktív a civil élet, segítségükkel két tanösvény is létesült. Az egyik a helyben csak "geológiai csodának" nevezett, védett geológiai feltáráshoz vezet. A nemzetközi jelentőségű alapszelvény felfedezése Böck János- a Földtani Intézet igazgatója 1870-es évek elején végzett kutatásainak köszönhető. Hatalmas munkája nyomán geológusok sora vizsgálta itt a különféle kőzetekben rejtőző parányi ősmaradványokat. Segítségükkel sikerült megállapítani, hogy éppen itt húzható meg a triász időszak közepén az anizuszi és a ladin korszakok 240 millió éves időhatára. A felsőörsin kívül a világon csak pár hely van, ahol a középső triász 240 millió évvel ezelőtti két korszakának határa pontosan meghúzható. A földön ebben az időszakban jelentek meg az ősi nyitvatermők. Ezek egyik képviselője a Ginko biloba- a páfrányfenyő. Helyi civil kezdeményezésre Ilyen páfrányfenyő ligetet ültettek tavaly a falu északi részére, a geológiai tanösvény felé vezető út mellé.

A másik tanösvény a Snétberger zenei tehetségközpont túloldalán visz az erdőbe.  Régebben úttörőtábor működött itt, most hátrányos helyzetű zenei tehetségek oktatása folyik a felújított, átalakított épületekben. A tanösvény mentén a Miske sziklához lehet jutni. Ez is a falu geológiai nevezetessége, és a függőlegesen álló sziklabordáról Pazar panoráma nyílik a völgyre. A túrázók ezt a helyszínt most nem nézték meg, mert a népes gyereksereggel veszélyes lett volna a meredek sziklához felmenni. Megnézték viszont a A Malom-völgy és a balról betorkolló mellékvölgy találkozásánál, a középső triász korú Iszkahegyi Mészkő feltárást. A feltárásban a rétegek erősen dőlnek, a több négyzetméteres, sima réteglapok látványosak.

- Ha a kőzetdarabokat kalapáccsal megütögeti az ember erősen égett szagot érez, mert ez oxigéntől elzárt helyen keletkezett bitumenes mészkő- mondta el Sárdy Julianna és megütögetve valóban érezni lehetett a kő különleges szagát.

A túrán az is kiderült, hogy ezt a területet bátran lehetne a források vidékének is nevezni, hiszen pár négyzetkilométnyi területen több forrás is felszínre tör itt. Ezek vize táplálja a Malom-patakot, mely az évszázadok alatt völgyet vájt a kőzetbe, és különleges, hűvös mikroklímájú területet hozott itt létre. A Malom-patak mentén találhatóak a falut ellátó ivóvíz-kitermelő kutak. A patak vízhozama szorosan összefügg a kutakból kitermelt ivóvíz mennyiségével. A 90-es években a vízkitermelés még olyan intenzív volt, hogy a patak rendszeresen kiszáradt. Az utóbbi években a vizet csak a helyiek isszák, és a patak vízhozamával azóta nincs gond.

Néhány méterrel a források alatt már megindul az oldott mész kicsapódása a vízből. Ez a mész bekérgezi a mederbe hulló növényi részeket, bedőlt faágakat, és páratlan geológiai képződményeket, mésztufagátakat hoz létre. A gátak több helyen is lépcsőket alakítanak ki, a lezúduló víz hangja betölti a völgyet. Lovas felé pár száz méter múlva a patak találkozik nyugati ágával a Lovasi Séddel, mely mentén visszafordulva, a bő vizű Király-kúti-forráshoz jut a túrázó. A völgy bejáratánál a meredek hegyoldal több kisebb barlangot rejt. Az egykori forrásbarlangok üregét a mélyből feltörő karsztvíz oldotta ki. A Balaton-felvidéken ritkák a barlangok, de itt egymás közelében három is kialakult. Innen két kilométernyire található a forrás, ahol megpihenni is lehet, a közelében tűzrakó helyek és esőbeállók is találhatóak.

A túrázók megnézték a pár kilométernyire található őskori festékbányát is, később a gyerekek az innen nyert festékkel alkottak. Este Futó János geológus a térség természetföldrajzáról tartott előadást.