Abonyi János egyetemi tanár is a Lendület program támogatottja

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók számára kiválósági programját, a Lendületet. A külföldön dolgozó tehetséges kutatók hazahívása, illetve a magyarországi kutatóhelyeken tudományos munkát végző tehetségek itthon tartása mellett a program fő célja, hogy erősítse az MTA kutatóhálózatának nemzetközi versenyképességét. Az MTA öt évre szóló támogatást nyújt a nyerteseknek. Az idei pályázati felhívásra 96-an jelentkeztek, közülük 22 fiatal kutató kezdheti meg tudományos munkáját a program keretében.

Heten az önálló kutatói pályájukat kezdő, jellemzően 38 év alatti, kiemelkedő és folyamatosan növekvő teljesítményt mutató, ígéretes fiatal kutatók számára kiírt Lendület I. támogatásával, közülük hárman külföldről térnek haza. A már sikeres önálló kutatói pályát folytató, 35-45 év közötti, nemzetközileg is elismert, tartósan kiemelkedő és növekvő teljesítményű vezető kutatóknak kiírt Lendület II. keretében tizenketten alakítanak új kutatócsoportot, közülük hárman külföldről térnek haza. Az MTA 2016-tól azt is lehetővé tette, hogy az alkalmazott tudományterületeken dolgozó fiatal kutatók is részt vehessenek a programban. A Célzott Lendület pályázati kiírására öten jelentkeztek, hárman nyerték el a támogatást, közülük egy pályázó külföldről érkezik haza. Az idén megalakuló 22 új kutatócsoport közül 11 akadémiai kutatóközpontban vagy intézetben, 11 pedig valamelyik egyetemen folytatja munkáját. Az idei Lendület-nyertesek között a három nagy tudományterület megoszlása alapján legtöbben a matematikai és természettudományok művelői közül kerülnek ki, 40,9 százalékkal. Az élettudományi témákkal foglalkozók adják a nyertesek 31,8 százalékát, a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatók aránya 27,3 százalék.

Abonyi János egyetemi tanár, intézetigazgató Fotó: Pannon Egyetem

Az idei 22 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 143 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2017-ben 3 milliárd 570 millió forintot fordít a kutatócsoportok támogatására, ebből a 22 új kutatócsoport tervezett éves támogatása 784 millió forint.

Abonyi János egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézeti Tanszékének intézetigazgatója Komplex rendszerek megfigyelése a negyedik ipari forradalomban című pályázatát a zsűri a legkiválóbbak közé sorolta és támogatásra érdemesnek találta. Abonyi János a küszöbön álló negyedik ipari forradalomra való felkészülés jegyében folytatja tudományos munkáját. Úgy látja, hogy a jövő a hálózatokba rendezett kiberfizikai rendszerek elterjedését hozza. Az intelligens technológiáknak és új gazdaságszervezési elveknek köszönhetően az emberi beavatkozást nem igénylő gyártócellák szervezeteket is áthidaló működtetésével egyedi termékek változó igényekhez igazodó hatékony előállítása valósulhat meg. Kutatási programjának célja: olyan megoldások kidolgozása, amelyek alkalmasak arra, hogy ezekből a rendszerekből származó adatokból olyan hasznos információkat nyerjen ki, amelyekkel tovább növelhető a rendszerek hatékonysága és megbízhatósága.

HÚSZ ÉV OKTATÁSI TAPASZTALAT

Abonyi János a Pannon Egyetem egyetemi tanára 20 év oktatási és kutatási tapasztalattal. Okleveles vegyészmérnök (1997), minőségügyi szakmérnök (2010), a kémia- tudományok PhD-doktora (2000).

2008-ban habilitált, 2011-ben műszaki tudományok területen MTA doktora fokozatot szerzett. A 2000–2003-as és 2006–2009-es periódusban az MTA Bolyai János-ösztöndíj díjazottja, Bolyai-plakett-díjas (2004). 2006-ban az MTA Veab év kutatója.

A Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola alapító törzstagja.

Kutatási területe: irányítástechnika, rendszeridentifikáció, adatbányászat, számítási intelligencia mérnöki alkalmazásai, minőségügy kérdései és folyamatmenedzsment.

Több mint 200 publikáció, köztük három könyv szerzője.