Sok esetben kénytelenek dolgozni az iskolapad helyett

A Központi Statisztikai Hivatal szerint Somogy, Tolna, valamint Baranya megyében a középiskolai tanulók tizennégy százaléka hagyja ott az iskolát idő előtt. A régiók közül Észak-Magyarország áll a legrosszabbul, ott a diákok 16,8 százaléka nem szerez végzettséget. A szakemberek rámutattak arra is, hogy a szakiskolákban a leggyakoribb a lemorzsolódás. A legtöbb diák inkább férjhez megy vagy megnősül, netán gyermeket vállal a tanulás helyett és idejekorán „szögre akasztják az iskolaköpenyt". Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint: tízéves csúcson van az iskolaelhagyás hazánkban, s az uniós ranglista utolsó harmadában foglalunk helyet – írja a sonline.hu.

Megtudtuk, a dél-dunántúli régióban statisztikát készítenek a veszélyeztetett tanulókról, melyhez a nevelési intézmények évente kétszer szolgáltatnak adatot. Ugyanis Európai Uniós kötelezettség, hogy 2020-ig az iskolát otthagyók arányát tíz százalék alá kell szorítani.

Körbekérdeztünk Veszprém megyében is, azonban a rendelkezésünkre álló rövid határidő alatt csak a Veszprémi Szakképzési Centrumot (VszC), illetve két tagintézményét sikerült megszólaltatnunk.

Az összesen nyolc tagintézményt, szakgimnáziumokat és szakközépiskolákat tömörítő központ főigazgatója elmondta, náluk átlagban mindössze két százalékra tehető a lemorzsolódás, a szakgimnáziumokban alacsonyabb, a szakközépiskolákban kicsit magasabb.

Schindler Lászlóné az okokkal kapcsolatban a külföldi munkavállalást, illetve a korai gyermekvállalást említette, ezek ellen igyekeznek felvenni a harcot.

- A 16 éves korig tartó tankötelezettség után vagy elmennek dolgozni, vagy gyermeket szülnek az elsősorban hátrányos helyzetű családokból kikerülő gyerekek. Nagyon nehéz ez ellen tenni, de próbálkozunk. Folyamatosan figyeljük a tanulóinkat, igyekszünk segíteni nekik mind pszichológussal, mind gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel. Osztályfőnökeink is kapcsolatot tartanak a diákjaikkal, érdeklődnek, s ha úgy látják, beavatkoznak. Mindenképpen azon vagyunk, hogy ezen gyerekeknek is legyen szakmájuk, ne morzsolódjanak le végzettség nélkül. Sokszor azonban a családi háttér határozza meg a dolgokat – vázolta a helyzetet a főigazgató.

És hogy miért választják inkább a külföldi munkát az iskolapad helyett? Mert rövid távon megéri. Schindler Lászlóné megjegyezte, a külföldi, képesítést nem igénylő, például mosogató munkával többet kereshetnek, mint Magyarországon a szakképesítésük birtokában. Arra kevesebb példa van, hogy itthon vállaljanak munkát az iskola helyett. Ha mégis, azt többnyire feketén teszik.

A korai gyermekvállalás kapcsán hozzátette, vannak olyan lányok, akik a teherbe esést, a szülést követően kimaradnak az iskolából, és még ha szeretnének is visszaülni a padba, nagyon nehéz dolguk van, mert a szakképesítés óraszámainak nagyobb része gyakorlat, amit kisgyermek mellett nem tudnak teljesíteni. Azonban a lehetőséget biztosítják a visszatérésre.

Irányi László, a VSzC Ipari Szakgimnáziumának igazgatója igazolta, intézményükben minimális a lemorzsolódás, hétszáz tanulójukból tíz-húsz fejezi be idő előtt tanulmányait. Ennek oka többnyire a család elköltözése, akár külföldi munkavállalás céljából. Esetleg ötödévben meggondolják magukat, hogy mégsem az adott szakmában helyezkednének el. Teherbe esésre mostanában nem volt példa.

Szóvári Adél, a tapolca-diszeli VSzC Gönczy Pál Szakközépiskolája és Szakiskolája megbízott igazgatója közölte, az esti felnőttoktatással együtt száztíz diákot képeznek, akik közül többen rá vannak szorulva arra, hogy elvállalják a számukra felkínált munkákat, gyakran a szakképesítés megszerzésének kárára, a család valóban az anyagiakat választja a tanulás helyett, hiszen olykor még az utaztatás vagy a kedvezményes étkezés térítése is gondot okoz számukra. A Szakképzési HÍD programban is részt vevő iskolában nagy a fluktuáció, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, fiatalkorú, de sajnos nem tanköteles tanulók esetében ötven százalék feletti az iskolaelhagyás, más nappalis tanulók lemorzsolódása évente körülbelül tíz százalékra tehető. A gyermekvállalás miatti kimaradás egyszer-egyszer előfordul, de nem szignifikáns. Visszairatkozásra, és más iskolákból átiratkozásra is van példa.

Az igazgató szerint a HÍD program tanulói számára immár elérhető, egész tanéven és nyári gyakorlaton átívelő ösztöndíj bevezetésével javulás várható, és így lehetne a tehetséges, de rászoruló diákokat az iskolában tartani. Intézményükben az oktatás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a nevelő-felvilágosító munkára is, azonban sokszor a nem támogató szülői magatartás az akadálya a szellemi feltöltekezést jelentő sportfoglalkozások, egészség napok, mozilátogatások megvalósulásának. Ha a szülő nem partner, akkor igazából tehetetlenek, nem mindig a diákokon múlik a dolog.