Ha nincs tiszta víz, nincs élet sem

A cél ezzel, hogy gondolkodásunk középpontjába kerüljön ez a természeti kincs. E jeles nap minden évben más és más nézőpontból hívja fel figyelmünket a víz szerepére. A jövő nemzedékének is meg kell tanulnia - de a jelenben az aktívaknak is van kötelezettségük a tekintetben -, hogy miért nevezzük kincsnek a tiszta vizet. Ha nincs tiszta víz, akkor nincs éltető víz, s így nem lehet élet sem. Ilyen egyszerű! Egyszerű? Ezt a komplex kérdést szimbolizálja, hogy a világnap mottójának idén az alábbit választották: Szennyvizek? Tiszta vizet!

Ha nem nézünk a "vízügy" mélyére, akkor bagatellnek is tűnhet e nap szimbolikus léte mint világnap. S míg folyik a csapból a tiszta víz, addig nem is igen figyelünk oly mélyen e területre. De az aszályos, csapadékban gyenge, hidegben annál erősebb tél is elgondolkodtatja az embert. Mi lesz, ha perzselő forrósággal és igen kevés csapadékkal jön majd a nyár is, s nincs, vagy kevés a víztartalék a talajban? Sok helyen a régi ásott kutakból is eltűnt már a víz az elmúlt években, ami aggodalomra adhat okot hosszabb távon. De, ha bolygónkon még messzebbre nézünk, más földrészre, akkor el kell hinni a felmérések állítását, hogy sok országban gondot okoz a tiszta víz hiánya. Ma a szárazsággal sújtott területek lakóit félmilliárdra, a vízhiányos országok lakosságszámát már 3 milliárdra becsülik a kutatók. A (tiszta) édesvíz hiánya égető gond, mert nemhogy az ember, de sem növény, sem állat nem élhet nélküle. No meg a víz biztosította higiénia hiánya járványokhoz (is) vezethet.

Ha valakinek a kertjében, szőlőjében fúrt kút található, tartsa nagy becsben, s örüljön annak, hogy földtani szempontból ilyen szerencsés helyen áll a telke, szőlője. Semmiképp ne temessék be a meglévő kutat, hiszen az emeli a terület értékét - hívja fel a figyelmet Papp Zoltán hidrogeológus
Fotó: Shutterstock

A kutak engedélyezéséről szóló rendelet 24. § (1) bekezdése így fogalmaz: "a kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges abban az esetben, ha a kút a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védő-idom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 köbméter per év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, valamint az épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és nem gazdasági célú a vízigény. Bármely kitétel nem teljesülése esetén a területileg illetékes vízügyi hatóság lesz az engedélyező hatóság."

A kormányhivatal értékeli az eredményeket és eldönti, hogy ivásra alkal-mas-e a víz, természetesen a laboratóriumi vizsgálat birtokában. Ha az eredmény nem megfelelő, akkor erről 15 napon belül tájékoztatja az engedélyező hatóságot, és szakmai javaslatot tesz a vízminőség javítására is.

A víz vizsgálata mezőgazdasági öntözés esetén is ajánlatos, de továbbra sincs ilyen irányú jogszabályi kötelezettség. Eddig nemigen ellenőrizték. Korábban is engedélyeztetni kellett a kutakat, a jegyző engedélyezhette az évi 500 köbméter alatti, öntözésre használt kutakat, a többi kúthoz pedig engedélyt kellett kérni a vízügyi hatóságtól. A teljesítményéből, valamint az öntözési időszak hosszából lehet következtetni például arra, hogy a kútból évi 500 köbméternél kevesebb vizet vesznek ki. Annak, aki eddig fúrt kutat akart, ki kellett töltenie egy adatlapot, ehhez csatolni kellett a vízügyi mérnöki dokumentációt, helyszínrajzot, a kút műszaki adatait rögzítő dokumentumot, tulajdoni lapot, és ötezer forint illetéket kellett fizetni.

Ha ezek megvoltak, és az előírásoknak megfeleltek, akkor kiment helyszíni szemlé-re az önkormányzat illetékes osztálya is, majd első körben megadta a létrehozási, második körben pedig az üzembe helyezési engedélyt, mert ezt még külön kellett kérni.

A Széchenyi Egyetem tanára, Papp Zoltán okl. bányamérnök, hidrogeológus elmondta, tele van az ország be nem jelentett, fel nem mért kutakkal, hiszen a kis kapacitású, igen régen ásott, fúrt kutak nincsenek is számba véve. A szakembert többek között a jelenleg halott taposókút működése, vízviszonya is igen érdekli, a Somló "vizeiről" szemléletesen így fogalmazott: "Hazánk talajviszonyainál általában a felső 20 méterre jellemző a talajvíz, amelyet az időjárási körülmények határoznak meg. A Somló hidrogeológiáját ismerve a csapadékvízhatár kiszámítható. Ugyanakkor figyelembe kell venni a nyomáskülönbségeket a különböző (és a tengeri) rétegekben, s figyelembe kell venni a szivárgási pályákat is, amit csak hosszabb távon befolyásolnak a száraz vagy esős időszakok. Természetesen a nyomásviszonyokat a csapadékvíz helyzete nagyban befolyásolja. A hidrogeológia összetett tudomány, de ismeretével kiszámíthatóak a vízviszonyok a Somlón éppúgy, mint hazánk más területein is."

A mérnök elmondta még, hogy egy 20 méter mély, 80 centiméter átmérőjű ásott kút létrehozásának költsége csaknem egymillió forint. Ha valakinek a kertjében, szőlőjében van ilyen kút, az tartsa nagy becsben, s örüljön annak, hogy földtani szempontból oly szerencsés helyen áll a telke, szőlője. Semmiképp ne temessék be a meglévő kutakat, az emeli a terület értékét.

Papp Zoltán üdvözölte az 1995-ös, vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító új jogszabályt, hiszen nagyon fontos jogi és természeti, jövőbeni kérdés a vizeinkkel történő felelősségteljes, távlati gazdálkodás. Javasolja a lakosságnak, tegyék meg 2018 év végéig a szükséges bejelentést a kútjukról. Azt pedig sajnálatos körülményként emelte ki, hogy voltak, akik a szennyvizet vezették bele valaha a "használaton kívül" került, régi kútjukba a vezetékes víz megjelenésével. Ezzel hozzájárultak a vízgyűjtő terület elszennyezéséhez. Papp Zoltán elmondta még, hogy a kedvelt szőlőhegy, illetve bármely földrajzi terület vízháztartásának árt, ha tervszerűtlenül, engedély és koordinálás nélkül kutakat fúrnak, megcsapolják a vízkészletet, természetellenesen beavatkoznak, megtörik a szivárgási pályákat.

A jogalkotónak nem az volt a célja, hogy megszüntettesse a kutakat, hanem hogy minél több és széles körű információval rendelkezzen a hazai vízgazdálkodáshoz, véli a szakember. A hidrogeológusoknak kötelessége figyelmeztetni mindannyiunkat természeti kincsünk, a víz megbecsülésére, ha azt szeretnénk, hogy déd- és ükunokáink is felhőtlenül élvezhessék a víz éltető erejét.