Zenével és finom falatokkal töltötték meg a helyi zsinagógát Pápán

Ezt a gondolatot hangsúlyozta Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke a helyi purimünnepség alkalmával, melynek a zsinagóga épülete adott otthont. Schmidt Orsolya ki-emelte, egyesületük tagságával szeretnének hűek maradni e hagyományhoz, így a nevetésnek, a játéknak és a beszélgetésnek teret adva találkozásra hívták az érdeklődőket a zsinagógába.

Az egyesület vezetője kifejtette, a vidám hangulatú eseményre készülve átböngészte a régi pápai lapokat, hogyan ünnepelték hajdanán a purimot a városban. - Minden egyes írásból az derült ki, hogy igazán vidám, látványos és nagy érdeklődés által övezett, fergeteges estélyek voltak ezek az összejövetelek. A tánc, a mulatság, valamint a tombola mellett a purim hagyományaihoz hűen mindig jelen volt az adakozás, a másokkal szembeni törődés, a gyűjtés is. Régen ugyancsak felekezeti hovatartozás nélkül ünnepelt és táncolt mindenki. Reméljük, a jövőben nekünk is sikerül ezt az ünnepet városi szinten odáig fejleszteni, hogy visszahozzuk ezeket az estélyeket - fejtette ki Schmidt Orsolya.

Az ünnepségről nem hiányozhatott a muzsika: a Klezmer Karnevál című művet Mógor-Schmidt Katalin, Mógor Tibor és Mógor Dávid adta elő egy kis családikamarazenekar formájában. Emellett Várnai Zseni versét hallhatták a jelenlévők Babos Tibor tolmácsolásában, aki a régi helyi lapokból is felolvasott részleteket, melyekből az esemény résztvevői megismerhették, hogyan ünnepelték hajdanán Pápán a purimot.

Az összejövetelhez hozzátartozott az evés-ivás is,a forró tea és a purimi sütemény, továbbá a szervezők gondoltak a gyerekekre, illetve a játékos kedvű felnőttekre, így szókereső, képkirakó, színező, álarckészítés ugyancsak gazdagította a programot. Az adományozás parancsolatának eleget téve pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Pápai Csoportja részére adakozhattak a résztvevők.

A perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülését jelző ünnep történetét Gyertyános András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének rendkívüli különmegbízottja ismertette.

- A zsidó ünnepek közül a purim egy karneválhoz hasonlít a legjobban. Purim emléknapja a zsidó naptár szerinti Ádár hó 14., ami a polgári időszámításban rendszerint februárra vagy márciusra esik. Eredetét az ószövetségi Eszter könyve, pontosabban "tekercse" beszéli el. Arra emlékezünk, hogy a perzsa Áchásvéros király uralkodása alatt meghiúsult főemberének, Hámánnak a gonosz szándéka, a zsidó nép teljes megsemmisítése. A purim név a sorsvetést jelentő "pur" szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor rá akarta szabadítani hordáit a zsidókra, hogy kiirtsa őket. A "pur" szó adta az ünnep nevét - fejtette ki Gyertyános András.

A purim alkalmából rendezett ünnepségre felekezeti hovatartozás nélkül várták az érdeklődőket Fotó: Vallner Bettina

Megtudtuk, purim alkalmával négy fontos parancsolat, úgynevezett micvá jelent kötelezettséget a zsidóknak: Eszter könyvének olvasása, a purimi szeudá, azaz lakoma, az úgynevezett "ajándék adagok" küldése, valamint a szegények megajándékozása.

Áldozó Tamás, Pápa polgármestere örömteli bejelentéssel érkezett a rendezvényre. A városvezető elmondta,a helyi képviselő-testülettel előzetes megbeszélést folytatott, majd a képviselők egy irányba mutató igen szavazatát követően Meir Yitzhak Halevivel, az izraeli Eilat polgármesterével megállapodást írtak alá az eilati városházán, amely a települések közötti hivatalos együttműködést hivatott keretbe foglalni. - Számítunk arra, hogy a Pápaés Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesü-let ennek a kapcsolatnak az egyik főszereplőjévé válik.

Szeretnénk, ha Pápán a hanukához és a purimhoz hasonlóan további olyan alkalom is lenne, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a zsidóságból minél többet meg lehessen mutatni. Bízom benne, hogy sok pápai fiatalt tudunk majd elvinni Eilatba. Ahogy Meir Yitzhak Halevi az aláírást követően fogalmazott: ezeknek a fiataloknak nincsen más dolguk, csak sokat beszélgetni egymással, és a sok beszélgetés révén elérni azt, hogy szebb legyen a világunk - jegyezte meg Áldozó Tamás.

Schmidt Orsolya az eilati együttműködés kapcsán hozzátette, nagyon örülnének, ha ápolhatnák az izraeli-magyar barátságot, hiszen az egyesület tagjainak ez csak az előnyére válhat. - Tanulhatunk arról a kultúráról, vallásról, amit mi itt, Pápán ápolunk, és talán testközelből is megtapasztalhatjuk, milyen, amikor valaki zsidóként, izraeliként éli meg mindezt a hétköznapokban - jegyezte meg a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke.

Az érdeklődők március 27-én 16 órától a Pápai Református Teológiai Akadémián a héber nyelvről szóló előadást hallgathatnak meg, emelletta tavasz folyamán a Pápaés Környéke Zsidó Kulturá-lis Hagyományőrző Egyesület tagjai Budapestre utaznak, ahol többek között megtekintenék a Dohány utcai zsinagógát, a zsidó múzeumot, és akár egy kóser étterembe is betérnének. Programjaik nyitottak, szeretettel várnak minden csatlakozni kívánó érdeklődőt.