Eladhatatlan-felaprózódott szőlőbirtok

A szőlőt itt sok helyen annyira benőtte a bozót, hogy csak a karók miatt ismerhető fel a hajdani művelési ág. Elvétve, néhány soron látszik, hogy a tulajdonosok tavaly még metszették, de, hogy szüretelték is, az nem valószínű, mert ez az ültetvény elöregedett, 30 év feletti tőkékből áll. Ha lenne új tulajdonos, akkor is újra kellene telepíteni. A témában alapos kutatást végzett Varga Zoltán, a Balatonfüred-csopaki borvidék elnöke.

- Először is fontos leszögezni, hogy ez a terület Balatonakalihoz tartozik. Az is igaz viszont, hogy az itt kialakult helyzetet segítség nélkül sem a balatonakali önkormányzat, sem a Balatonfüred- Szőlősi Hegyközség, sem a Balatonfüred-csopaki borvidék nem tudja megoldani - kezd bele Varga Zoltán.

Ezt a pár sort próbálják művelni, de a tőke 30 évnél is idősebb - mutatja Varga Zoltán. A háttérben a bozót a műveletlen szőlőrész
Fotó: Sági Ági

Ezt a területet az egykori Badacsonyi Állami Gazdaság telepítette be szőlővel a '70-es években, az akkori szemléletnek megfelelően iparszerű szőlőtermesztés folytatása volt a cél.

Még szivattyúállomás is épült a tópartra, hogy az ültetvény öntözhető legyen. A kárpótláskor a Badacsonyi Állami Gazdaság minden dolgozójának 20 aranykorona értékű termőföld járt. Ezt a területet a távolabb élők, a pápai, kaposvári, budapesti lerakatok dolgozói között osztották ki, egyenként körülbelül háromezer négyzetméter szőlőterületet kaptak.

- Ezt a szőlőt már 1989-ben sem művelték, de ezért nem lehet senkit hibáztatni, hiszen ilyen távolságból ekkora terület gazdaságosan nem művelhető. Itt a Balaton- törvény miatt az uniós kivágási támogatást sem tudták igénybe venni. Ezek az emberek abban reménykedtek, hogy egyszer majd telket tudnak itt kialakítani, vagy valaki majd jó pénzért megveszi tőlük - folytatja.

Lehetne ilyen is? Művelt szőlők a bozótos akali területtől pár kilométerre,a Tagyon-hegy lábánál

Erre azonban nem került sor, mert ez a terület a gyengébb adottságúak közé tartozik. Míg a borvidéken az átlagos szőlőkataszteri pontérték 333, ez a rész itt 275 pontértékű. A telekkialakítás sem volt itt lehetséges, mert ezt sem a Balaton-törvény, sem az önkormányzat nem engedélyezte, így a telekforgalom sem nőtt meg. Hiába közel a Balaton, nincs panoráma.

A helyzet az elmúlt húsz év alatt tovább romlott, mert a háromezer négyzetméteres birtokok az öröklések miatt tovább aprózódtak. Az egy évvel ezelőtti adatok szerint a területnek több mint száz tulajdonosa volt.

Varga Zoltán, a Balatonfüred- csopaki Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke: A szóban forgó területet már 1989-ben sem művelték

- A borvidék végeztetett itt egy ingatlanbecslést, és egészen alacsony számok jöttek ki. A megbízott ingatlanszak-értő szerint itt most 2,5 millió forintot ér egy hektár. Ez sokkal alacsonyabb ár itt, közvetlenül a Balatonnál, mint a környező hegyoldalakon. Úgy tűnik azonban, hogy ennyiért sem lehet eladni.

Tudok olyan kísérletről, hogy valaki elkezdte felvásárolni a területeket, de sokakkal nem tudott megegyezni. Ez így senkinek sem jó, mert a tulajdonos nem építhet rá, a szőlészeteknek nem elég jó a hely. Sok múlik majd azon, hogy az új Balaton-törvényben hogyan szerepel ez a terület. Akár erdősítésre is ki lehetne jelölni, mivel ide senki nem akar szőlőt ültetni, így ennél csak jobb lehet - fejezi be Varga Zoltán.

Pedig az elmúlt öt évben kedvező fordulat következett be a borvidéken. Az összes terület mérete nem változott, de az új telepítések következtében 300 hektárral nőtt a leszüretelt ültetvények nagysága, sok szőlőültetvény meg-újult. Az élen járó településeken, például Balatonfüreden, a szőlőterület a 2012-es 58 hektárról 2016-ra 83 hektárra nőtt, és hasonló jelentős növekedés történt Dörgicsén, Balatonszőlősön vagy Tagyonban is.