Tények és tévhitek a HPV elleni oltásról

A 2014-es tanév óta igényelhető ingyenesen a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás a 12. életévét betöltött, hetedik osztályba járó általános iskolás lányoknak.

Az oltóanyag hatásosságával kapcsolatban az elvégzett nemzetközi klinikai vizsgálatok eredményeire támaszkodnak a szakemberek, közölte érdeklődésünkre az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala. A térítésmentesen biztosított vakcina a szexuális élet megkezdése előtt alkalmazva az átlagosan 44 hónapos követési idejű klinikai vizsgálat alapján kiemelkedő, 93 százalék feletti védettséget nyújt a méhnyakrák kialakulása ellen az azt okozó HPV típusoktól függetlenül, írta lapunknak a szervezet.

Az itthon is alkalmazott vakcinára az Európai Bizottság 2007-ben adta ki a forgalomba hozatali engedélyt azután, hogy az oltóanyagot bizonyítottan hatásosnak és biztonságosnak találták. Az EU országaiban, így hazánkban is működik egy szigorú oltóanyag-monitorozási rendszer, ahová az oltást követő esetleges nem kívánatos eseményekről érkező bejelentéseket gyűjtik, kivizsgálják és elemzik, ami szintén az oltóanyag biztonságát és hatékonyságát szavatolja, közölte az ÁNTSZ.

Gyakori ellenérv, hogy súlyos mellékhatásokkal jár a védőoltás. Ezt a szakemberek és az adatok is egyértelműen cáfolják. – Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amelyek a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak működését.

A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte, ám súlyos, oltást követő nem kívánatos eseményről a HPV elleni védőoltás esetében nem érkezett bejelentés – közölte kérdésünkre a hivatal.

Ami a hazai adatokat illeti: a Magyarországon 2014-2015-ben beadott 70 ezer oltás közül a nem kívánatos események aránya 0,026 százalék volt, míg az oltási reakciók aránya még ennél is alacsonyabb, mindössze 0,009 százalék, és ezek is csak enyhe, maguktól múló tünetek voltak. A szervezet szerint a leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak, az az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt.

Az esetek kevesebb, mint tíz, de több mint egy százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést, ám ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak. Hangsúlyozzák, a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés jelenthet.

Kritizálták a védőoltást amiatt, mert a vírus nem mindegyik típusa ellen nyújt védelmet. Az ÁNTSZ azt írta, az állam által térítésmentesen biztosított védőoltás képes megelőzni a fertőzést a vírus azon két típusa esetében, amely a méhnyakrákos megbetegedések mintegy 70 százalékáért felelős, és a vakcina az egyéb HPV típusok okozta rosszindulatú daganatok ellen is védelmet nyújt az úgynevezett keresztimmunitásnak köszönhetően.

A hosszú távú védettség kialakulását jelenleg vizsgálják, de a vakcina legalább nyolc éven keresztül védettséget jelent. Ha ismételt oltásra lenne szükség évek múlva, arról az ÁNTSZ értesíti az érintetteket.