Egy tervezet szerint Győrben kell intézni a közigazgatási peres ügyeket

- A közigazgatási és munkaügyi bíróságok (KMB) a jelenlegi szervezeti keretek között 2013-ban kezdték meg működésüket. Milyen változással járt ez?

- Az igazságügyi reformmal 2013-tól egységes, a bírósági szervezetrendszerbe szervesen illeszkedő modell jött létre: országosan megalakult a húsz Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amelynek fő feladata a munkaügyi és közigazgatási ítélkezés. A KMB-k létrehozásának célja az volt, hogy a bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlatot folytassanak, valamint ésszerű időn belül döntsenek az eléjük kerülő ügyekben. A KMB-k lényegi szempontja volt, hogy az ügyfelek az ország minden megyében, lakóhelyükhöz közel tudjanak közigazgatási és munkaügyi jogvitát kezdeményezni. A reform a meglévő intézményi struktúrán alapult, egyrészt az évtizedek óta létező Munka-ügyi Bíróságok talaján, szervezetileg pedig a helyi törvényszékek biztosították a tárgyi feltételeket.

Horváth Tünde elnök szerint a tervezet értelmében a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok 2018-tól megszűnnének, köztük a veszprémi is, így ezekben az ügyekben a megyében élő állampolgároknak ezentúl Győrbe kellene utazniuk. Ez nehezítené és költségesebbé tenné a joghoz fordulást
Fotó: Balogh Ákos

- Melyek az elmúlt csaknem négy év legfőbb tapasztalatai?

- Az igazságügyi reform céljai teljesültek. A statisztikai adatok szerint a közigazgatási és munkaügyi perek döntő többsége egy éven belül befejeződik, a két éven túl folyamatban lévő közigazgatási és munkaügyi perek száma az elmúlt időszakban mintegy harmadára csökkent. Európai szinten is kiemelkedő az eredmény: az egy lakosra jutó közigazgatási peres ügyhátralék nálunk a második legalacsonyabb az Európai Unióban, a közigazgatási perek pedig hazánkban érnek véget az uniós országok közül a hatodik legrövidebb idő alatt.

- A jelenlegi törvénytervezet szerint hogyan változhat a mostani struktúra?

- A tervezet értelmében a KMB-k 2018-tól megszűnnének, a közigazgatási bíráskodást a legmagasabb szinten az úgy-nevezett Közigazgatási Felsőbíróság, helyi szinten pedig az országban hét településen létrejövő Közigazgatási Bíróság látná el. A közigazgatási bíróságok
tehát első fokon nem megyei, hanem regionális szinten szerveződnének. Ez megyénkben azt jelentené, hogy Veszprémben nem működne Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, és az eddig a veszprémi KMB illetékességébe tartozó valamennyi közigazgatási ügyben az állampolgároknak ezentúl Győrbe kell utazniuk. Ez nehezíti és költségesebbé teszi a joghoz fordulást.

- Milyen további problémák merülnek fel a tervezettel szemben?

- Információink szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke a tervezet szerinti megvalósítását nem támogatja, az jelenlegi formájában a szer-vezeti és jogállási törvények több rendelkezésének sem felel meg. A bírósági szervezet és maga a bírói jogállás jelenleg egységes, a bírói, illetve bírósági vezetők kiválasztásának folyamata objektív és átlátható, a bírósági működés kiemelt elve a függetlenség. Mindezen elveknek a tervezet ellentmond: megszünteti az OBH elnökének központi igazgatási jogkörét, és azt a Közigazgatási Felsőbíróság elnökéhez telepíti. Létrehozza a közigazgatási bírói státuszt, amelynek jogállása és kiválasztásának feltételei az általánostól eltérnek. A kiválasztás folyamatába bírósági szervezeten kívül állókat - a végrehajtó hatalom részét képező igazságügyi minisztert - hozna be, ezzel fennáll a veszélye annak, hogy a bírósági szervezetrendszer a napi politika színpadára kerül, és sérül a hatalmi ágak szétválasztásának elve. A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét nem pályázat útján, hanem jelöléssel választhatják ki, és olyan személy is kinevezhető lenne, aki nem bíró. Aggodalomra ad okot továbbá, hogy a közigazgatási bíróvá kinevezés szabályozásában olyan többletfeltételek szerepelnek, amelyek egyrészt kizárják a más területen működő bírókat és bírósági titkárokat a közigazgatási bíróvá válásból, másrészt olyan közigazgatási jogi területen jártas szakemberek kerülhetnek bírói státuszba, akiknek az igazságszolgáltatásban nincs tapasztalatuk. Ez a jogállamiság alapjait sérti.

- Mi lesz a munkaügyi perekkel, a veszprémi KMB-vel és annak bíráival?

- A tervezet kimondja, hogy az újonnan létrejövő közigazgatási bíróságok jog-utódai lesznek a megszűnő közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak, de a tervezetből azt már nem tudtuk kiolvasni, hogy mi lesz azon elsőfokú közigazgatási és munkaügyi bírókkal, akiknek a székhelyén közigazgatási bíróság nem létesül. Szóba jöhet a bírák áthelyezése, esetleg más jogterületre való átirányítás. A tervezetből nem derül ki az sem, hogy a munkaügyi bíráskodás a jövőben hol helyezkedne el az igazságszolgáltatás szervezetrendszerén belül. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi szervezeti felépítés biztosítja az igazságszolgáltatással szemben megfogalmazott legfontosabb alapkövetelményeket, a szervezeti rendszer képes a feladatát megfelelően ellátni, ezért a KMB-k megszüntetésére nincs szükség. A tervezett átalakítás az állampolgároknak kifejezetten hátrányos lenne, hiszen számukra mind a két ügyszakban megnehezítené a bírósághoz fordulást és az igényérvényesítést.

A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon öt bíró dolgozik, ketten a munkaügyi, hárman a közigazgatási ügyszakban. Az utóbbi években a munkaügyi perek száma csökkent, a köz-igazgatási pereké nőtt, a bíróságra elsősorban ingatlan-nyilvántartási és földforgalmi ügyek, valamint mezőgazdasági támogatási ügyek érkeznek nagyobb számban. Mintegy 2650 ügy került a bíróság elé 2013 óta, közel hatvan százaléka közigazgatási per. A peren kívüli ügyek száma 830. A bíróságon lényegében nincs ügyhátralék, a legutóbbi statisztikai adatok alapján 151 közigazgatási, valamint 98 munkaügyi per van folyamatban.