Emlékgála Papkeszin

Idén ezt Károlyi László emlékének szentelték, aki tíz évvel ezelőtt halt meg, de működése során elévülhetetlen közművelődési és népzenei érdemeket szerzett elsősorban Papkeszin, de mint ahogy a gálaesten kiviláglott, a régió sok más településén is.

Az emlékesten arra is fény derült, hogy Károlyi úr felkészültsége, ügyszeretete és szorgalma ma is érződik a térség népművészeti törekvéseiben, és bizonyos, hogy még sokáig jótékony hatással lesz.Az egyesület jelenlegi elnökeként Károlyi-Varga Rózsa, a megözvegyült feleség igen jó érzékkel állított össze egy nem túl hosszú, de annál színvonalasabb, változatos és tartalmas műsort. A bevezetőként általa előadott siratóének nemcsak a kiválasztás ötletességéről, hanem a darab megelevenítésének magas színvonaláról is tanúskodott.

Ezáltal a közönség pontosan érzékelte az est kegyeletiségét, amelynek azonban – az elköltözött mentalitására hivatkozva – korántsem mondott ellent a fiatalos életöröm különböző formákban történt kinyilvánítása.Program szerint mindössze három dalkör, a csajági, a papkeszi és a tapolcai lépett színre. Ezek nemcsak tájegységi, hanem szerkezeti és tapasztalati különbséget is érzékeltettek. Mindegyik csoport két dalcsokrot adott elő, a megelevenítés színvonala azonban mindegyik esetben vallott arról, hogy több évtizedes hagyományőrzők ők.

A csajágiak minden fellépését emeli a citerazenekari kíséret, illetőleg a szólóénekek. Tapasztalt, lelkes gárda ez. A helyieket Károlyi-Varga Rózsa vezette igen pontos és kulturált citerazenével. Jó volt látni az arcokat és hallani a tiszta hangokat, ezeket a régióban sokunk által jól ismerteket. A szűkebb pátriában eddig nem szerepelt tapolcai dalkör összeszokottságról, egyöntetűségről és az előadásukból kicsengő ügybuzgalomról tett tanúbizonyságot.Az egész est eredetiségét és lokális értékét tovább növelte az immár országos hírnévre szert tett Baka Levente szólótánca.

Külön örültünk annak, hogy csapata, a litéri Zöldág is táncot lejtett. Jó volt tapasztalni, hogy nemcsak Levente, hanem a nyolctagú kar összes tagja magasan képzett, s e közösségben külön nem favorizált a legismertebb. Azt is méltán állapíthattuk meg, hogy Levente se törekedett képességen és kötelességteljesítésen túli érdemekre.A műsoros est utolsó két szereplő csoportja, a tési Virtus énekkar és a kenesei Pannónia Citerazenekar külön kategóriát képviselt.

Abban a korosztályban, amelybe a bakonyi fiúk tartoznak, egészen egyedi, széles e térségben párját ritkítja a hat fiatal férfiból verbuválódott dalkör, akik már az ország több régiójában tevékenykednek. Öröm volt hallani ezt a mély orgánumot, és egyáltalán megtudni, hogy ilyen is van. E korosztály a sok kecsegtető lehetőség miatt ritkán vállalkozik közös éneklésre, népi kultúra és művészet ápolására.

A bugaci számok, Bogár Imre betyár életének magas szintű megelevenítésére talán nem véletlen, hogy épp a legmagasabban fekvő bakonyi község ifjai készültek fel. Szívből gratulálunk nekik.Már sokan és sokszor, de nem elegendően és nem elégszer méltattuk a Pannónia Citerazenekar teljesítményét. A Bollók Attila vezette csapat (Bódi György művészeti vezető, Cservék József, Bagi Barnabás és Nagy István) művészete beérett.

Ők már nem ismernek lehetetlen feladatot, s több színt tudnak képviselni, mint ahányan vannak. Amikor próbáljuk megfejteni, hogy melyik zenésznek mi a fő feladata, meggyőződhetünk róla, hogy adott pillanatban ugyanarra a megoldásra bármelyikük képes. Papkeszin vastapssal jutalmazták produkcióikat. Szívből drukkolunk, hogy jövőre sikerüljön nekik a Budapest Ragtime Banddel történő közös fellépés a megyeszékhely Hangvillájában.Végezetül az emlékest olyan vendéglátással zárult, amelyet a legfényesebb hivatásos egység is megirigyelhetett volna.

Az értékét növelte, hogy az önkormányzaton kívül sok helyi lakos ugyancsak hozzájárult. Majd zene, zene, tánc és tánc, ahogy azt Károlyi László rendelte volna.

Márkus Zoltán