Legfontosabb a hitelesség

A Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója a Hangvillában tartott rendezvényen úgy fogalmazott: az újságírónak többszörösen át kell gondolnia azt, amit leír. „Az internet térhódítása sokak szerint alapjaiban változtatja meg a sajtót, s míg valóban sok minden változik, a lényeg változatlan. A hitelesség. Ezt elődeink építették föl és mi is napról napra küzdelmesen, közösen építjük tovább. Ez az, ami megkülönböztet, ez az, amit őriznünk kell. Minden, amit mondunk, alapelveink szerint többszörösen ellenőrzött tartalom: ha valamiben bizonytalanok vagyunk, utánajárunk, ha valaki állít valamit, csak akkor írjuk le, ha az összes érintettet megkérdeztük a témában. Ez az alapja olvasóink bizalmának.” Az ügyvezető igazgató szólt arról, hogy a hiteles tájékoztatás záloga a szerkesztőség és benne az ember: az újságírók, a szerkesztők és a fotósok. A technológia folyamatosan változik, csak alkalmazkodni kell hozzá, és élni az általa nyújtott lehetőségekkel.

A magyar sajtó napját 1990 óta ünnepeljük, 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A veszprémi önkormányzat minden évben megemlékezik a médiában dolgozó kollégákról. Az idei ünnepség a Napló négy fotóriporterének fotókiállításával nyílt. A tavalyi tárlattal hagyományt teremtett a Napló. Penovác Károly és Szabó Péter Dániel fotóiból márciusban a Hangvillában volt látható az az anyag, amely a napilap hetvenéves évfordulója alkalmából a megye nagyobb városaiba is eljutott. Nemcsak a fotósok legjobb felvételeit láthatjuk, de azok átfogó képet nyújtanak az elmúlt esztendőről, mondta Németh F. Bernadett, a Napló főszerkesztője. „Az, hogy fotósaink létszámát megdupláztuk, azt bizonyítja, hogy a PLT lapjai, így a Napló is lépést akar tartani az új olvasói szokásokkal és a lehető legnagyobb hangsúlyt fekteti a vizualitásra. Két fiatal kollégánk húszas éveinek közepén jár. Mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind a ’technológia őrültjei’. Balogh Ákos rendszeresen ír internetes kiadásunkra, a veol.hu-ra a fotózás mellett, Hadnagy Marcell digitális újságot készít, kreatív, tipográfiai feladatokat lát el print kiadásainknál. Mégis képesek átvenni idősebb kollégáiktól a munkakultúrát és a print szeretetét. Mert azt, hogy miként érdemes viselkedni terepen, hogyan kell építeni működő kapcsolatokat, milyen buktatók és szakmai trükkök léteznek, valamint azt, hogy mit jelent hivatásként megélni a fotóriporterséget, csak az előttük járóktól: Penovác Károlytól és Szabó Péter Dánieltől tanulhatják meg” – hangsúlyozta a főszerkesztő.

A fotósok munkáját Mátyus Károly fotóművész, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége alelnöke méltatta, külön kiemelve Penovác Károly sport- és szociofotóit, Szabó Péter Dániel tájképeit, az utcazene-fesztiválon készített fotóit, Balogh Ákos állatkerti, valamint hadi fotóit, Hadnagy Marcell migránsokat bemutató fotóit. Mátyus Károly szerint jó újság jó fotók nélkül elképzelhetetlen, ehhez professzionális fotósok kellenek. A fotósok mindig mindenütt jelen vannak, objektíven örökítik meg a valóságot, embertelen körülmények között is embernek kell maradniuk. A Napló munkatársai értik és magas szinten művelik munkájukat, színes, sokoldalú napilapot készítenek.

Egy hivatást, egy szakmát ünnepelünk a sajtónapon, mondta Porga Gyula köszöntőjében. A polgármester kiemelte, ma nem a sajtószabadságért vívott küzdelem a legnagyobb kihívás. Az amatőrökkel kell felvenni a harcot, hiszen ma bárki újságírónak nevezheti magát, telefonjával fotókat készíthet. A hitelesség a szakma lényege és csak a professzionális újságírók tudnak hitelesek lenni, közölte.

A városi önkormányzat minden évben átadja a Szabad sajtó-díjat a minőségi újságírás és a város információszolgáltatásában végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként. Idén egy életművet jutalmazott, a díjat Zatkalik András vehette át a polgármestertől.

Zatkalik András Balatonalmádiban és Balatonfüreden tanult, magyar–orosz szakos tanárként végzett a pécsi Tanárképző Főiskolán, a Janus Pannonius Tudományegyetemen két éven át magyar irodalmat és nyelvtant hallgatott. 1980-ban szerzett újságírói bizonyítványt, ám ekkorra már sok helyen publikált. Újságíróként több ezer írást készített. Ezek tudósítások, hírek, publicisztikák, karcolatok, kisebb-nagyobb novellák és egy monodráma. Egy a közös bennük: nem alkudott meg senkivel. Állandó tudósítója a Balatoni Futárnak, az Új Almádi Újságnak, szerkesztő-riportere a Regina Televíziónak. Többször a Magyar Távirati Iroda Veszprém megyei tudósítójának helyettese volt. Harmincöt éven át számos cikket írt a Naplónak, a Magyar Hírlapnak, az Autó–Motornak, a Balatonfüredi Naplónak. A Rádió Jam, majd annak utódja munkatársaként számos közéleti, gazdasági, egyházi, sportműsort készített. Tizennégy kötetet szerkesztett, írt, vállalt azokban részmunkát. 2014-ben jelent meg az összegyűjtött publicisztikáiból, novelláiból a Tollas próbák című könyve.