A bárányok nem csak hallgatnak, kevesebben is vannak

Bár Veszprém megye területi adottságai kifejezetten kedvezőek a juhtenyésztés és juhtartás számára, a gyenge fűhozamú területeken a jelenlegi időjárási viszonyok megnehezítik a folyamatos legeltetést.

– 2016-ban számottevően nőtt a tenyészetek száma, a tenyészetenkénti anyajuhlétszám azonban csökkent – tájékoztatott Eszterhai Csaba juhtenyésztő. – Ez feltehetően a különböző állattartáshoz kötött pályázati kiírásoknak köszönhető. Remélhető, hogy az új tenyészetek a jövőben a juhágazat termékkibocsájtásának növekedéséhez is hozzájárulnak. Félő azonban, hogy a piacon az egységes, nagy létszámú, jó minőségű árualappal való fellépésnek ez az akadálya. Különböző tartási, takarmányozási feltételek között tartott sokféle genotípusú árualap létezik ma. Termelői csoportok egységes tenyésztéspolitikája segítségére lehetne a gazdáknak.

Eszterhai Csaba juhtenyésztő

A törzstenyészetekben egyre többen tartanak őshonos vagy veszélyeztetett juhfajtákat. Tejelő juhfajta a környékünkön a francia lacaune, intenzív húsfajták között a német húsmerinó, suffolk és az ile de france a leggyakoribb. Árutermelő juhászatokban gyakran keresztezik a merinó típusú anyaállományokat tejelő fajtákkal, majd ezt az állományt intenzív hústípusú kosokkal termékenyítik. Ezek a bárányok vágóbárányként kerülnek értékesítésre.

Szinte egész évben szerepel az étlapon bárányétel az egyik köveskáli étteremben, húsvét körül azonban többféle fogást is készítenek a húsféléből, mondta Trombitás Tamás tulajdonos. Az egyik étel csülökből készül: a húst pácolják, azután több órán keresztül párolják, majd egy mézes-fűszeres szósszal kenik meg és sütik körbe egy vaslapon, a húshoz medvehagymás krumplipürét és zöldségkocsonyát kínálnak.

A másik bárányételhez lapockát és combot fűszereznek római köménnyel, rozmaringgal, több napig pácolják, majd a ledarált húsból készült gombócokat pálcikára húzzák fel, magyarázza a tulajdonos. Húsvétkor bárányragulevest és bárányburgert is készítenek majd.