Vágni kell a nádat

A Balaton 235 kilométeres partvonalán összesen 1200 hektár nád található. Természetvédelmi célokból körülbelül 400 hektár vágása nemkívánatos, a 800 hektárnyi nádat vágásforgó rendszerben célszerű vágni, így az évente „kívánatos” mennyiség 270 hektár körüli, nyilatkozta lapunknak Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója.

A Balaton kétszázharmincöt kilométeres partvonalán összesen ezerkétszáz hektár nád található
Fotó: Balogh Ákos

Azonban hozzátette, sok olyan település van, ahol a belterületi ingatlanok előtt nagy kiterjedésű nádasok találhatók, amik közterületről nehezen vagy egyáltalán nem közelíthetők meg (jellemzően a déli parton, bár az északi parton is találhatók ilyen területek), így itt a nád nagyüzemi, gépesített vágása nem megoldható. Ha ezeket a területek nem számolják, akkor évente 100–120 hektárnyi vágható nádmennyiséggel számolhatnak.

Jelezte, a nádvágást mindig alapjaiban befolyásolja az időjárás. Az elmúlt kettő évben nem alakult ki olyan jégborítás a tavon, ami lehetővé tette volna a nagygépi nádvágást, így csak a magánszemélyek és egyesületek, illetve önkormányzatok vágtak nádat kézzel vagy kisgéppel. Ez a mennyiség körülbelül tíz hektár volt.

Ez év elején volt egy körülbelül egyhetes időszak, amíg nagygéppel lehetett nádat vágni, így az idei évben az igazgatóság 52 hektár nádat tudott levágni. A magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek által levágott nád mennyisége tízhektárnyi volt, emellett elvégeztek három hektár haszonnádvágást. Így idén összességében 65 hektár nádat sikerült levágni. Amennyiben tavaszig még megfelelően vastag és tartós jégborítás alakul ki a tavon, a levágott nád mennyisége növelhető.

Okozhat-e problémát, ha a nád nincs levágva? Problémát nem okoz, bár a nádas minőségének javulása kizárólag a folyamatos vágással érhető el, válaszolta Csonki István.