Közönségszavazás! Ki kapja az idei Prima-díjat?

A Vállalkozók Országos Szövetségének Veszprém Megyei Szervezete Veszprém Megyei Prima Díjakat ad át a megye kiemelkedő művészei, alkotói, tudósai, neves sportolói, a közművelődésben kiemelkedő munkát végző szakemberek számára.

A jelöltek közül hármat a kuratórium, egyet pedig a megye lakossága választ. A két döntés egymástól független, ami azt jelenti, hogy adott esetben a Príma Díjas és a közönségdíjas személye akár egybe is eshet. A kuratórium már kiválasztotta a három Príma Díjast, most a Napló és a veol.hu olvasóin a sor, hogy válasszanak a jelöltek közül.

A Prima Díjátadó Gálaest november 20-én, pénteken, 18 órakor lesz, az ünnepséget a hagyományoknak megfelelően a veszprémi Megyeháza Szent István Termében tartják. A hagyományokat követve a három Veszprém megyei Prima Díj egy-egy millió forint tiszteletdíjjal jár, a közönségdíjas 300 ezer forint tiszteletdíjban részesül.

(szavazás a cikk alján!)

JELÖLTEK:

01. Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó (Magyar oktatás és köznevelés)

Pedagógus pályáját a veszprémi Bem József Általános Iskolában kezdte 1980-ban. A nemesvámosi Petőfi Sándor Általános Iskolában a tanítás mellett helytörténeti szakköröket, alkotótáborokat vezetett, kiállítást szervezett.

Alapítója és igazgatóhelyettese volt a veszprémi Alapítványi Általános Iskola és Gyermekek Háza intézménynek. A Veszprémi Waldorf Egyesület elnökeként részt vett a nemesvámosi Fehérlófia Waldorf Iskola alapításában.

2008-ban Veszprém felkérésére megírta „A tudományosság és kultúra bölcsője” – Veszprém város története a kezdetektől napjainkig című könyvet, amely az iskolákban a helytörténet tanítását segíti.

Kidolgozta és elkészítette a – könyvhöz kapcsolódó – „Ki tud többet Veszprémről?” társasjátékot.

2009-ben Esztergom középiskolásoknak szóló könyv, 2011-ben Törökszentmiklós Önkormányzata négy korosztályos tankönyvcsalád elkészítésével bízta meg a veszprémi helytörténeti könyv koncepciójának alapulvételével. A három város helytörténeti könyveit a Honismereti Szövetség más város számára is követendő példának tartja.

02. Debreczeny Zoltán (Magyar képzőművészet)

1987-től fest, autodidaktaként. Szakmai ismereteit, művészet filozófiai, közösségszervezői gyakorlatát, a müncheni székhelyű Frequenzen képzőművész közösségben szerezte és csiszolja folyamatosan.

Sajátos hangulatú, derűs, tartalmakra, anekdotákra koncentráló festői világa nehezen sorolható az irányzatok bármelyikébe. Szívesen él a festészetben viszonylag ritkán alkalmazott képi humor eszközeivel. Első pillantásra gyermeki, már-már naiv kompozícióinak felszíne mögött filozofikus gondolatok mellett kritika, önkritika is rétegződik.

Témáiban szinte kifogyhatatlan, szívesen reagál közéleti eseményekre. Groteszk figurái valós és fiktív terekben mozognak. Képein alaposan átírva jelennek meg szülővárosa, a hon és a nagyvilág jellegzetes épületei, tájai, szimbólumai.

Rendszeresen szervez független, nonprofit művészeti akciókat. Szinte nincs olyan gyűjtés, jótékonysági árverés, egyházi, világi, vagy sportesemény, ahol ne jelennének meg a jó ügyeket támogató jellegzetes, szerethető festményei.

03. Gárdonyi Ifjúsági Kamarazenekar (Magyar zeneművészet)

A Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar a Veszprémi Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészeti Iskola növendékeiből áll, karnagya Demel Eszter. A zenekar 1993 óta az Országos Zenekari Versenyen minden alkalommal dobogós helyen végzett, többször karnagyi és tanári különdíjakban részesült. 2014-ben az országos I. helyezés és karnagyi különdíj mellett a „legjobb Bartók interpretáció” díját is elnyerte. A nemzetközi „Nyíregyházi Piccoli Archi” vonószenekari fesztiválon ARANY minősítést, 1. helyezést és karnagyi különdíjat szereztek. Felléptek Európa több nagyvárosában. Érett zenei előadásmódjukkal és hangzásvilágukkal rendszeresen kivívják a közönség elismerését.

Demel Eszter a Kokas-pedagógia jeles képviselője, akkreditált továbbképzéseket vezető Kokas-oktató. Irányítása alatt az egyik legjelentősebb hazai ifjúsági zenekarrá fejlődtek. Növendékeiből számos elismert előadóművész, karnagy, zenetudós lett, vagy ha épp nem zenei pályát választott, akkor az élet más területén vált értékteremtő személyiséggé. „Eszter néni” generációk számára vált fogalommá.

04. Gelencsér András (Magyar tudomány)

Gelencsér András1966-ban született Kisvárdán. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára, az intézmény kinevezett rektora, az MTA-PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol részecskék kutatása. Nevéhez fűződik a légköri humuszképződés jelenségének első kísérleti bizonyítása. Munkásságának kiemelkedő eredménye az a felismerés, hogy a beérkező napsugárzás elnyelésében a korom mellett a biomassza égetésből származó szerves részecskék is fontos szerepet játszanak.A Springer kiadó gondozásában megjelent angol nyelvű monográfiájában elsőként foglalta össze a légköri széntartalmú részecskékre vonatkozó ismereteket. Nemzetközi elismertségének számos neves külföldi kutatóintézettel való szoros szakmai együttműködést és több közvetlenül elnyert EU pályázatot köszönhet. 2011-ben a Mindentudás Egyetemén tartott televíziós előadást az emberi tevékenység levegőkörnyezetre gyakorolt hatásairól. 2015-ben jelent Füstbe ment bolygó című ismeretterjesztő könyve.

05. Halmos Ferenc, keramikus (Magyar képzőművészet)

Bándon lakik és dolgozik. Autodidakta művész. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát és szakmérnöki képesítést 1980-ban. 1989-ig technológusként dolgozott a Herendi Porcelángyár Városlődi Majolikagyárában. 1989 óta szabadfoglakozású keramikus, számos jelentős műemlék és középület kerámiadíszeit rekonstruálta. 1989-1991 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított kerámiatechnológiát.

Kézzel korongozott, öntött porcelántárgyakat készít különleges máztechnikák felhasználásával, és nagyméretű kerti kerámiákat, vázákat samottos anyagból redukciós lüsztermázakkal, valamint épületek homlokzatdíszeit samottos fagyálló agyagból. Szakmai körökben több ezernyi különleges kerámiamáz kifejlesztésével vált ismertté.

Rendszeresen kiállít hazai és külföldi galériákban, múzeumokban. 1993 óta tagja a Veszprémi Művész Céh és a Művészek Veszprémért csoportoknak, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (1996).

06. Krámer György (Magyar színház- és filmművészet)

Táncművész, koreográfus, színházi ember. Az Állami Balett intézetben diplomázott 1979-ben. Pályáját a Győri Balett alapító tagjaként kezdte. Volt a Szegedi Balett és a Budapesti Operett Színház balett igazgatója, a Rock Színház vezető koreográfusa, a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozatának vezetője. Táncolt és tanított Izraelben és Görögországban. Alig akad színtársulat hazánkban, ahol ne fordult volna meg. Koreográfusként számtalan musical, operett, opera táncait, prózai előadások mozgáskompozícióit készítette. Rendezőként mesejátékokat, musicaleket, prózai előadásokat vitt színre. Két eredeti táncfilmet készített a MTV-ben. Több mint húsz önálló táncszínházi művet komponált. Veszprémbe 1992-ben szerződött, a Petőfi Színház társulatához. Azóta megszakítás nélkül jelen van a város színházi életében. Legfontosabb feladatának a táncszínházi műfaj megszerettetését tartja. Megalakulása óta a Pannon Várszínház tagja, a Tánc fesztiválja művészeti vezetője. Harangozó díjas, A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje.

07. Mészáros Zoltán (Magyar közművelődés)

1966-ban született Veszprémben. 1985-ben a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, 1990-ben Pécsett szerzett földrajz–testnevelés szakos tanári diplomát, majd Veszprémben angol szakos tanári oklevelet. Az egykor legnépszerűbb balatoni adó, a Rádió Jam egyik alapítója, aminek frekvenciáit később a Klubrádió vásárolta meg, ezzel sikerült megalapoznia a későbbi projektjeit.

A Jam zenei fesztiválokat is rendezett, itt megtanulhatta a koncertszervezés fortélyait, másfelől kellő anyagi tőkét biztosított az általa megálmodott vendéglátóhely létrehozásához, az Oliva Étteremhez.

A legizgalmasabb Mészáros-projekt talán a felsőörsi roma zenei szakkollégium létrehozása volt. A két éve megnyílt Snétberger Zenei Tehetség Központ egyedülálló vállalkozás, jelenleg valószínűleg ez az ország legmodernebb gyermektábora.

Mészáros Zoltán zenemániás, az összes projektje kapcsolódik a minőségi muzsikához. A VeszprémFest ötlete több mint tíz évvel ezelőtt pattant ki a fejéből. Az elmúlt években szinte az összes művészt sikerült becserkésznie azok közül, akiket korábban csak rajongóként tisztelt.

08. Muraközy Péter (Magyar népművészet és közművelődés)

Enyhe Fintor, Veszprémi Utcazene Fesztivál, Expresszó Klubmozi és Kávézó, Patrióta Lokál, DC, Incognito kávézó, Tűztorony vendéglő, Sziget Fesztivál, VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Hangvilla – állomások Muraközy Péter életéből.

1970-ben született. A Kállai Éva Gimnáziumban érettségizett, utána Városi Művelődési Központban (Dimitrov) volt filmtáros. Elkezdte a szombathelyi tanárképző főiskola népművelő szakát, ám nem fejezte be.

Dobolt a Karantén és Tabu (1983–1992), valamint a Kampec Dolores (1992–1995) zenekarokban. Részt vett az Enyhe Fintor klub megalakításában és működtetésében (1992–2000). Az Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője 1999-től. Nevéhez fűződik többek között Veszprémben az Expresszó Klubmozi és Kávézó, a Patrióta Lokál és az Egyetemi Diákcentrum létrehozása. A Sziget Fesztiváliroda munkatársa, a Volt és a Balaton Sound fesztivál programigazgatója. Veszprém Város Önkormányzata kultúraszervezői tevékenységének elismeréseképpen 2009-ben Gizella-díjjal tüntette ki.
2013-tól a Hangvilla rendezvényekkel való megtöltéséről gondoskodik a Programirodán keresztül.

09. Praznovszky Mihály (Magyar irodalom)

Muzeológus, könyvtáros, egy ideig a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgatója volt. Címzetes egyetemi docens. Eredendően Madách Imre és Mikszáth Kálmán életművének kutatója.

Veszprém megyei múzeumi majd könyvtár igazgatóként a megye irodalmi emlékeivel foglalkozott. Kiállításokat rendezett, előadásokat tartott, konferenciákat szervezett Jókai Mór, Kisfaludy Sándor, Batsányi János, Petőfi Sándor, Krúdy Gyula életművéből. Többek között szerkeszti Prospektus nyomda Krúdy kiskönyvtárát és a Füredi Jókai napok könyvei sorozatát.

Előadásaival gyakorta szerepel iskolákban, polgári közösségekben, intézményen. Előadásait az érthető, mindenkihez eljutó stílus jellemzi, jókedvű egyénisége kihat előadásaira is.

Számos képzőművészeti, történeti kiállítást nyitott meg, évfordulós ünnepi beszédek szónokaként is ismert. Rendszeresen hallható-látható a rádiókban, televízió műsorokban. Számos írása, könyve jelent meg Veszprém megye irodalmi értékeiről, jeles személyiségeiről.

Gizella-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének a kitüntetettje.

10. Rácz Jenő, orvos (Magyar tudomány)

Sebész, baleseti sebész, egészségügyi szakközgazdász, egészségpolitikus, kórházigazgató. Orvosi diplomáját 1977-ben szerezte a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, 1982-ben sebészetből, 1984-ben baleseti sebészetből szakvizsgázott. Elsősorban a sportsebészetre specializálódott, így lett a Somogy Megyei Birkózó Szövetség elnökségi tagja, és a Magyar Professzionista Ökölvívó Szövetség Orvos-bizottságának elnöke. 1995-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen egészségügyi szakközgazdász diplomát szerezett. Ezt követően a Népjóléti Minisztérium osztályvezetőjeként dolgozott, majd hat éven át a kalocsai kórházat vezette, ahol Kalocsa Városáért Érdeméremmel tüntették ki. 2002-től az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára, majd 2004-2006-ig egészségügyi miniszter. 2006-tól vezeti a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházat. Elnöke volt a Magyar Kórházszövetségnek, a Magyar Egészségügyi Menedzser Klubnak, valamint elnökségi tagja volt a Menedzserek Országos Szövetségének. Igazgatása alatt a veszprémi kórház 10 milliárd forintnyi fejlesztést valósított meg, és ezzel a régió vezető kórházává vált.