Több gyermek született Veszprém megyében, kevésbé fogyunk

Veszprém megyében 2193-an születtek tavaly szeptember végéig, ez 1,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában 3209-en hunytak el, ez csaknem egyszázalékos csökkenés 2013-hoz viszonyítva. Az országos tendencia hasonló a megyeihez: a KSH jelentésének előzetes adatai szerint 2014 első kilenc hónapjában 68 119 gyermek született, három százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A regisztrált halálozás pedig 2,4 százalékos csökkenést jelent 2013. január–szeptemberhez képest. A természetes fogyás 24 345 fő volt, 4242-vel kevesebb az egy évvel korábbinál. A javuló adatok sem változtatnak azon, hogy Veszprém megye népessége az elmúlt húsz évben mintegy negyvenezer fővel csökkent. A visszaesés mértéke meghaladja az országost.

Vasvári Viktória szülésznő a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban az elmúlt napokban született öt csecsemővel, balról jobbra, név szerint: Tamás, Bianka, Zsanett, Dominik, Izabella Linett (Fotó: Penovác Károly)

A népességváltozás két fő eleme a természetes szaporodás vagy fogyás és a vándorlási különbözet. A Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi főosztályától kapott megyei adatok szerint az élve születések száma az utóbbi két és fél évtizedben csökkent, de nem folyamatosan: az 1999-es mélypont (3099) után a következő tíz évben ennél mindig többen születtek. A születések száma azonban 2010 után már egyik évben sem érte el a háromezret, miközben a nyolcvanas évek végén négy és fél ezer volt. A halálozások száma a rendszerváltozás évétől mindig 4200 és 4800 között ingadozott, az élve születések számának csökkenése miatt azonban a teljes időszakban természetes fogyásról beszélhetünk.

A másik elem a megyébe történő bevándorlás és elvándorlás különbözete: ennek egyenlege az elmúlt 25 esztendőben mindössze ötször, legutoljára 2002-ben volt pozitív, vagyis ekkor fordult elő legutóbb, hogy többen érkeztek, mint ahányan elköltöztek a megyéből.

A megye népessége 1985-ben még megközelítette a 390 ezret, majd az országos tendenciához hasonlóan elkezdett csökkenni, tíz év alatt mintegy tízezer fővel mérséklődött a lélekszám, majd a kétezres évek közepére 365 ezerre fogyatkozott. Igaz, ebben szerepet játszott, hogy 1999-ben Lázi és Bakonypéterd, 2002-ben pedig Fenyőfő, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány is Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott.

A kétezres években folytatódott a negatív tendencia, évente egy-két ezer fővel újra és újra fogyatkozott a lakosság. A legfrissebb 2014-es adatok szerint 349 ezren élnek a megyében, vagyis húsz év alatt negyvenezerrel csökkent a népesség. Ha csak az utóbbi tíz évet vizsgáljuk, kiderül, a megye 216 települése közül csupán 32 helyen növekedett a lakosság száma, elsősorban a Balaton-parti településeken és a megyeszékhely közelében fekvő falvakban. Mivel az élve születések száma valamennyi településen alacsony, ezért egy-egy város vagy falu esetén a népesség növekedése az országon belüli vándorlás eredménye.

A megyeszékhely lakosságszáma nem változott jelentősen az utóbbi húsz évben: a statisztikai hivatal adatai szerint a nyolcvanas évek közepén, majd a kilencvenes évek derekán is mintegy 65 ezren éltek a városban. A kétezres évekre a lakosok száma csaknem 61 ezerig csökkent, míg az utóbbi években változatlanul ekörül mozog. Veszprém komoly vonzerővel bír a környező településekre, ráadásul a dezurbanizáció – az emberek városból környező településekre költözése – a megyeszékhely vonzáskörzetében is megfigyelhető jelenség. Nem csoda, hogy a Veszprémhez közeli településeken növekszik a népesség száma, míg a megye nyugati és északnyugati részén az elvándorlás miatt csökken.