Kádár János pártfőtitkár villája megőrizte titkait

Mert amit ma odabenn találni, azt már valószínűleg nem Kádár és - a szóbeszéd szerint a helyi klímára érzékeny felesége használta. (Kádár Jánosnénak korabeli klímaberendezést szereltek fel.) Ezt kísérőnk, a valahai Club Aliga, az egykori pártüdülő új tulajdonosa, a Pro-Mot Kft. ügyvezető igazgatója, Spiesz Botond jegyzi meg.

A falba épített kandalló, amit a házon belül és kívül, a teraszon is lehetett használni, azért még megmaradt, igaz, egy nagy rakás lom és törmelék alatt. A kulccsal zárt épület mára életveszélyessé vált, a padlót vastagon borítja a leomlott vakolat, a falról, mint valami képzőművészeti performance, lógnak a megereszkedett huzalokon a hatalmas álmennyezetdarabok. Ezek azonban talán az utolsó hírmondói az eredeti berendezésnek - mondja Spiesz Botond. A szétrohadt asztal, ülőgarnitúra, a nappali bútorok nagy valószínűséggel ugyanis már nem a Kádár-házaspárt szolgálták, időközben azokat kicserélték. A Pro-Mot Kft. felújítja majd az épületet, a berendezését azonban az eladás után az új tulajdonosra bízzák majd.

Maga a földszintes villa egyébként az ország első emberéhez mérten nem túlzottan nagy, alig száz négyzetméter lehet. Nappali, konyha, étkező, fürdőszoba, kézmosó, szobák valóban puritán egyszerűség, ahogy azt Kádárról a történelmi leírásokból tudni lehet.

No de ki és mit is tud ma már Kádárról?

Van valami skizofrén időtlenség abban, hogy miközben felnőtt egy generáció, amelyik már csupán elmondásból ismeri a kádári időket, az egy(kori) Párt egyik legfontosabb rekreációs központja szinte érintetlenül állt az évtizedek során. Ennek persze megvan a maga kacskaringós története a számos privatizációs kísérleten át több hasznosítási próbálkozáson át a mai időkig, amikor az egész, csaknem 50 hektáros területet megvette az izraeli konzorciumban létrejött cég de ez egy másik történet.

Történet pedig akad itt bőven, az ügyvezetők lelkesen össze is gyűjtötték, meghallgatva mindenkit, aki abban az időben megfordulhatott a pártüdülőnek ezen szigorúan zárt területén. Ilyen legenda, ami a Balaton egyetlen szigetéhez - amit Kádár kedvéért hoztak létre mesterségesen, nem messze a IV-es villától - kapcsolódik: a főtitkár szeretett horgászni, aközben pedig szunyókálni. Ilyenkor egy-egy halat szoktak akasztani a horgára. Egyszer azonban a túlságosan méretes hal belerántotta a vízbe, állítólag sokak vesztére.

Ugyanilyen szóbeszéd, hogy a gyönyörűséges világosi magaspart (amely a régi Club Aliga határa) oldalában valami el van rejtve. Naná, hogy valami kincsről van szó, de szerencsére soha, senki nem kapott engedélyt, hogy az omlásveszélyes partfalat megbolygassa.

A Kádár-villától nem messze áll a Castro-villának nevezett épület, ahol állítólag Fidel Castrot egyszer elszállásolták, s amely panteon-szerű, nyitott teraszával, oszlopaival ma esküvők helyszíne.

Ha erről az épületről tekintünk le a pázsitos réten át a Balatonig, a pazar panoráma eltűnik szemünk elől és könnyen felsejlik előttünk a kor szelleme, a május elsejei felvonulások, a majális, az úttörő avatások, az építőtáborok és más, a kommunista és szocialista eszmékhez illő, közösségi rendezvények a maguk szolid, álságos egyenrangúságával, hiszen az egyenrangúság hamisságára mi sem jobb cáfolat, mint éppen a IV-es számú villa és a zárt, sznob világ a kommunizmusban, amit jelképez.